Hol a vége?

Álmos vagyok már, de aludni nem akarok, nincs még itt az ideje. Kínlódok csak még gondolkodni is nehezen tudok...tehát kezdek kétségbe esni, már megint nem úgy jöttek ki a számításaim, ahogy kellett volna, elcsúsztam a dolgokkal és még pénzem sincs, hogy legalább tervezni tudjak. Olyan ember tartozik nekem, akitől ez fáj nekem..
Egyszer azt mondta, hogy azért nem leszek kész soha, mert mindig túlkomplikálom, már meglennék, ha csak az alap dolgokat csináltam volna meg. Akar a fene egy átlagos lakást, mi az, hogy túl komplikálom? Ez vlm védekező szó? Szépet akarok csinálni, olyat ami megdobogtatja a szívemet, ahova ha belépek, rögtön jól érzem magamat, én nem bonyolítom túl, de ha mégis, akkor így a jó.
Nem elégszem meg a kevéssel, még akkor sem, ha nincs időm elérni a többet..akkor is és akkor is az kell.

Egyébként már jön a festék illat, bár még csak az alapozó réteg és annak is az eleje, de ez jelzi, hogy haladok. De ha belegondolok, hogy én miket csináltam itt meg...akkor jövök rá, hogy hiába megy lassan a dolog, attól még rosszabb nem lesz. :)

Most pedig büdösen, porosan bedőlök az ágyba és magasról leszarom, hogy piszkos lesz a huzat...

...

Ezt így utólag elolvasva kicsit furcsán érzem magamat, de ez jó jel. Minden esetre akkor eléggé mély ponton voltam:




elég már...

kár kár, hallom a hollót..kár törődni, ha csak te törődsz..kár felfele nézni, ha csak te nézel felfele...kár szidni az önzőséget, ha ő az úr.

leszek majd Én, Én és senki más felettem. majd Én lakom itt és majd Én fonom át a vállamat este, majd Én jobban csinálom mint te, vagy ti.

Mert minek az egész, ha magamat fojtom csak meg vele.

--------

Pfúj, hogy ide lehúztok! Én vagyok a Muszáj Herkules, kezdem érezni, erőt ad a düh, a harag. Önző fajankók, egyétek a saját húsotokat, az enyémből így nem kaptok! Felismerek én, kétszer is ha szüksége kéri, magamat elsorvasztani nem fogom, ha mérges lehetek rátok.

Átgondolatlan marketing

Akkor egy kicsit áttérnék erre a vonalra.
Most nézegetek egy weblapot, ami világítással, stukkókkal, függönyökkel foglalkozik, mint viszonteladó és még valami...
Pár éve elterjedt az a trend a webáruházak "polcán", hogy olyan extra szolgáltatást nyújtsanak mint a "csináld magad!" . Tehát azt a portékát amit forgalmaznak úgy próbálják jobban értékesíteni, hogy megmutatják, hogyan kell beépíteni azokat. Nagyon okos dolog, mert egyértelmű, hogy az egyszerű polgár attól fog vásárolni, aki segít neki.
Viszont én ezt nem nevezném segítségnek, több szempontból is hibás a dolog és van még egy óriási hátulütője:

Először is, a vásároló (ebben az esetben pl. beszélhetünk egy irodai alkalmazottról, aki még glett vasat életében nem fogott a kezébe) miután végig olvas egy-két ilyen "csináld magad" cikket, máris mesternek érzi magát és arra gondol, hogyha ez ilyen egyszerű, mint ahogy le van írva, akkor nem lesz nehéz dolga. Na most, nem olyan egyszerű ez. Pl. egy festő nem 1-2 napig tanul,. hanem évekig és egy átlag ember ha átnéz jó esetben 3-4 oldalnyi információt, akkor az nem elég, hogy kevés, még mindig csak elmélet, ráadásul annak a fele is a marketingre megy ki, mivel leírja, hogy melyik építő anyagot vásárolja meg, kitől; ami nem feltétlen az ésszerűségre hajaz..

Ez az egyik baki, a másik pedig a végeredmény. Tehát tegyük fel Gábor kimaszkírozta a konyháját, mégis, mintha nem lenne az igazi...hibásak az illesztések, repedezik a fal, a függöny karnis mintha ferde lenne, nem marad egy helyben az ajtó, nem takar normálisan a színes festék, stb. és akkor elkezd agyalni, hogy most vajon őt kúrták át vagy magával tolt ki?

Ennek tetejébe jön még az ízléstelenség és a gagyi, bóvli, "teszkós" anyag felhasználás (hungarocell oszlopok, műanyag farönkök, nem vicc).

Összegezve az egészet: Gábor az elején azt hitte, hogy milyen olcsón megússza és tök jó lesz a kecója. A munka közben még talán élénk marad (kivéve a fantáziáját) egy kicsit, de már unja, hogy 3 napja gletteli a falat. Lehet, hogy direkt kivett szabadságot, csak hogy "olcsóbban" megússza a dolgot, mert persze a mesterek drágák, "40ért fested ki ezt a kis szobát?! hát menj már el a kurva anyádba, veszek duluxot oszt legurítom én pikk-pakk ötezerért" Ja csak majd jó esetben 2 év múlva kenheti újra...de akár beszélhetek én a laminált parkettáról, a rejtett világításokról, bútorokról, szúnyoghálókról, gipszkarton válaszfalakról, bármiről basszus...
Tehát Gábor 1 hetes szabadságon van, amiből lehet 2 hét lesz, mert "túlbecsülte magát" persze ez idő alatt nem keres sok pénzt. A végén meg azt látja, hogy az egész egy övön aluli ütés lett, de ha nem akkor, majd évek múlva, amikor megunja a színeket, feljön a parketta stb.

A legnagyobb hátránya ennek az egésznek pont az, mint ami a zeneiparban van. Csak itt a rajongók helyett a viszont eladók varrják be a mester emberek zsebeit, mivel saját magukat jobban elbírják adni, ha adnak "használati útmutatót" is.
Nem csoda, hogy a magyar építőipar a béka segge alatt van, nem mondom, hogy nincs munkánk, csak azt, hogy nem magyarnál, legutóbb egy indiainak csináltuk a gyors éttermét, most pedig egy görög-zsidónak a bútor bemutató szalonját.
A festők, bútor-asztalosok, kárpitosok nagyon le lettek gatyázva, hiszen már van egyszerű műanyag festék, teszkós író asztal, meg ikea-s ülő garnitúra...
Erről jut eszembe, hogy most volt itt Terézvárosban lomtalanítás és hajnali 4ig kint voltam, azért jöttem be, mert nem bírtam tovább nézni, a régi, gyönyörű, faragott, nehéz bútorokat kidobva, összezúzva...mondjuk elhoztam magamnak 2 nagyon szép széket, amit valószínüleg még magyar asztalosok csináltak :)

Meg meg egy kis kiegészítés: komolyan mondom, az embereknek NINCS ÍZLÉSÜK és nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy így akarják kitalálni milyen legyen a "dizájn" erre csak azt tudom mondani, hogy tesco value...

Mi ez?

nyomás. nyomás!

...Nem olyan könnyű így az élet és hiába ápolom magamat, a sebeim sokszor felszakadnak és addig ontja vérem, amíg az bele nem alvad...mert majd az idő mindent elrendez, ha kibírod addig.
Összenyomnak a falak, bánt a csend és már csak a hűtőgép morog nekem, bírni-bírni-bírni, csak ezt kéne kibírni..
.
.
...
Egy kis muzzik Neked :D

4/5

Naa, fél órája tettem le a szerszámot és már majdnem mondhatom, hogy jutottam valameddig...
Ma még kicsit korrigáltam a tolóajtót aztán nekiálltam a következőnek, vagyis a "tv-könyv-dísz" szektornak.. :D Itt megint azzal tököltem sokat, hogy hogyan rejtsem el valamennyire a fal egyenletességét ja meg a látványon, mert kb. reggel találtam ki, hogyan lesz, szeritnem nem lett rossz, persze még bőven nincs kész, mert lesz még ott sok bükkfa polc meg még a jobb oldalt is egy rejtett világítás, úgy mint a bal oldalt, csak egy kicsit kevesebb.

A kép minőségért elnézést kérnék, de sajnos nincs jobb, mint a mobil. Viszont a lényeg látszódik, ott a fénycsík meg a fordított L alakú dobozolás, ami amúgy a padlótól megvan emelve, mint ha egy szekrény lenne, igazából az is lesz, vagyis polc meg egyebek. Holnap ezt beakarom fejezni, mármint a kartonozást, csak az a baj, hogy a csavar elfogy lassan... :D

Szoba 2-3/5

Ma teljes napom volt végre, a tegnapihoz képest, amikor 15-18 ig csináltam. Ráadásul amit akkor csináltam, azt ma reggel bontottam le.. :D Ha nem jönnek Zsuzsiék, akkor ez nem történik meg, tehát Ti, Zsuzsik vagytok a hibásak, de amúgy jobb lett. :D

A tegnapi és a mai nap rövid története képekkel:

Hmm, ennyi cuccal simán körbe dobozolhattam volna a kocsit.. :D
Ja és teszem hozzá, hogy első fék akkor nem volt rajta és a Soroksári úton meg attól féltem, lefújja a szél a rakományt..













Amint látható, felraktam a tolóajtót BAL oldalra. Aztán gondolkodtam azon, hogy na akkor mit rakjak elébe, mármint az ajtó nyitott állapotban elfog bújni egy dobozba, ez lenne az "elébe" és úgy terveztem, hogy ez a doboz univerzális lesz, tükör, képek és egy tv került volna rá, meg egy kis rafináltság, de az hosszú :) tehát agyaltam, hogy na akkor mégis mi legyen a látvány, majd jönnek Zsuzsiék és az idősebbik megkérdi: "Miért nem tetted jobb oldalra, a lépcső mellé?" Mondom: "Ő, a kapcsolók miatt" Aztán rájöttem, hogy a kapcsolós dolog nem ügy, meg hogy a lépcső melletti holttérben mégis csak jobb lenne a doboz, sőt több helyem is lenne :D úgyhogy miután túlléptem a hülyeségemen eldöntöttem, hogy jó akkor holnap átteszem oda. :'D









Áttettem. Nem kezdem el sorolni, milyen görbéket kellett kihoznom a falból, meg hogy mik fognak meglátszódni, de az azért fontos, hogy órák mentek el csak azzal, hogy gondolkodtam ezeken plusz még közben találtam ki, hogy nézzen ki, mert ezt nem lehet előre megtervezni, már ráébredtem erre is :D egy apró példa: a tolóajtó sín-t a régi ajtó keret tartja, amit szétbontottam és felraktam a falra, igen az a 2 fa palló ott az ajtó felett :D Sőt, valószínüleg az egészet felfogom majd használni, minek vegyek új fát, ha ott a régi? :D
De ez egy apróság, tehát most jobb oldalon van az ajtó és ahol látható az a pár kereszt vas, na ott lesz a dobozolás és előtte meg a lépcső, mind1 majd ehhez is kell kép... :D

Átrakhattam volna a reflektort, hogy normális kép legyen, de nagyon fáradt voltam/vagyok, még ahhoz is. Persze holnap újult erővel ugrok neki..

Ja igen és itt van becsukott állapotban, az éles szeműek észrevették, hogy túl keskeny az ajtó és kilógna a dobozból, most kérdés, hogy toldjam-e vagy vegyek újat? .. :D Mindegy, sok kérdés van még hátra...

A Szoba 1/5

Hmm, mivel már a vége fele tartok, elkezdem megmutatni, hogy miben is mesterkedek. Nem akarok szak kifejezést használni, meg túl sokat írni róla, csak pár kép és egy kis történés.

Tehát ma, 29-én este rendesen felkavartam a port. Kibontottam a régi ajtót, teljesen és feltéptem a régi, szar,penészes szalagparkettát. Ez után minden szemetet meg sittet levittem a pincébe, ez volt 2 óra alatt:


Bizony ezt a konyhából fotóztam és úgy érzem, került por mindenhova, szekrénybe, ágyba, stb.. :D






















Kész, ajtó keret kirepült, ezek az úri emberek régen 2 rövid csavarral rögzítették csak be aztán körbe vakolták és puszi :D Mondjuk azért egész jól tartotta magát.
Ja és nem mellékesen most látszódik, úgy hogy odaálltam, hogy mekkora hely lett hirtelen, a régi ajtó 75x210cm volt, így most 90x220cm. Nem mellékesen csak örülni tudok annak, hogyha több helyem van :)







Hát ez pedig non sense, penészes voltaz alja, de legalább egybe feltudtam szedni :D Ja és persze ez a tipikus "laminált parketta 1000ft/m2-ért!!! Akcióó!!!" tehát az alapanyaga a legócskább és nem mellékesen felhorpad, pedig nemrég volt lerakva.. :D Mind1, ez kuka, jövőhétvégén megy ki a lomtalanításra és lefogok rakni egy szép, barna szalag parkettát, kereszt iránnyal, ami elég előnyös (optikai tér növelés)egy hosszú és keskeny szobába :D (ennek pont ellenkezőleg volt a szál iránya)


Holnap remélem több fotóm és élményem lesz amit megoszthatok ;)

Fej vagy írás?

Ideges vagyok és muszáj kiírnom magamból...

Nagy dolog előtt állok, ha nem sikerül végig építenem a hidat a szakadék felett, akkor hidastul belefogok zuhanni és nem tudom, mikor jöhetek ki belőle.
2010 májusában nagy dolgot vállaltam a nyakamba..lakás..5 betű csak, de bárcsak ennyiből állna az egész...nincs fix állásom, hétről-hétre élek és itt van a vállamon a lakás felújítás-vétel. Nincs szerződés semmiről, csupán alkuk vannak és "kényszer" helyzetek. A tulaj kezében van az egész, szinte az egész, sőt, ha készen leszek a szobával, akkor semmi "fegyverem" nem lesz, hogy maradhassak és meghitelezhessem a lakást. Tehát 1 hónapon belül minden elfog dőlni.

-meg kell végleg szereznem ezt a helyet
-találnom kell egy bejelentett állást, ami jó
-rendbe kell raknom a magánéletemet és a lelki nyugtalanságomat

3 dolog: 3 kihívás vagy 3 bukás...ez a tét, ha elhullok, akkor nem tudom mi lesz, ha sikerül, akkor nagyon berúgok és megünneplem! De nem iszok előre a medve bőrére, viszont van fényes oldala a dolgoknak:

-jók a kapcsolataim és a lehetőségeim és talpra esett vagyok
-a tulaj tisztességes ember
-van családi hátterem

A nagy 3x3-mas játszma, ez az ami most van és ami ha összejön, akkor úgy érzem végre lesz valami, amire igazán Büszke lehetek.

Most a Barátokon kívül mindent félre kell tennem egy időre.

Városi remény

Érdekes olyan embert még nem találtam a környezetemben, aki ugyanazon véleményen lett volna Budapestről mint én. Ez lehet azért van, mert bicajjal járok és több dolgot látok, több úton mozgok vagy csak kinyitom a szememet és leveszem az ellenzőt.
"Büdöspest" mondogatják sokan és fel vannak háborodva, hogy milyen mocsokban élnek. Közben, meglepő módon ők is tesznek a bűzért, szemetelés, szmog, fránya modor. Persze ez nem általánosítható.
Van ez a "hülye" elvem, hogy "az állam én vagyok" vagy az -utca én vagyok- amit megint csak sokan úgy reagálnak le, hogy egyedül vagyok. Ha egyedül is lennék, akkor is örök érvényű az, hogy egy emberben születik meg mindig az alapgondolat, vagyis erre így reagálni csak egy egyszerű, gyenge kifogás. Jó példa erre egy régi biztosítós reklám, ahol arról volt szó, hogy balesetek csak "valaki mással" történhetnek meg, aztán persze ez is csak nézőpont kérdése ;) . Tehát Te vagy mindenki és mindenki vagy Te, ami nem azt jelenti, hogy milyen szürke lennél, csak azt, hogy Rajtad is áll!

Na, okoskodás után jön a lényeg:
Múlthéten autómentes nap volt az Andrássy-n most pedig az onnan nyíló kereszt utcán, vagyis a Kertészen volt egy kis utcai bál. Nem volt pangás egyiken sem, sőt múlthéten a bringával nem fértem el az emberek között (ez egy vicces történet, majdnem fejbe vágtam egyszerre 8-10 jól szituáltat a végén :D ). Tehát érdekli az embereket, tetszik nekik ami csak azt mutatja, hogy ez egy JÓ dolog, amit folytatni kell és folytatódik is! Tudtommal már két fontos utca is "teresedett" tehát ki lettek tiltva az autók, nincs parkolási lehetőség vagyis a bűz és a zaj megszűnt, amik ugyebár elősegítik a stressz kialakulását (Mi sokunknak a fő baja? A stressz) Az egyik a Lövőház utcát érintette a másik pedig a Kecskeméti utcát. Menj végig rajtuk és vedd észre, hogy mivel lett jobb! Vannak még gyermekbetegségeik: rossz burkolás, túlzott közvilágítás, megnövekedett éjszakai élet, stb. De pont az ilyeneket fogják megszüntetni a békés utcák.
Ha ez a város és tegyük fel az ország békés, harmonikus lenne, akkor végre lenne szolidaritás, erkölcs, becsület. Azok, amiket a politikusok egy része hajtogat, de te azt látod, hogy ez átverés. Igen az, mert ők nem tudják ezt megteremteni, nekünk, neked, nekem kell.

Nehéz, aláírom, de ki ért el eddig igazi eredményt, erőfeszítés nélkül? Én próbálok tenni az "ügyért" , sokszor hibázok és tévedek, de jó fele haladok. De persze minden relatív, de jó lenne, ha nem erre fognánk és megkeresnénk azt a FIX pontot ,amibe lehet kapaszkodni és ha elesel, újra megmarkolni azt.

3.

Hmm, a történetek a fejemben maradnak, ott a helyük. Bár magam sem értem, nem tudom a válaszokat, pedig mintha már hallottam volna őket.

"Ha úgy érzed repülni kéne, vedd fel a szárnyakat.Ha azt gondolod maradni kell, felejtsd el a vágyakat"

Maradok, persze..mi mást tehetnék, hisz jók ezek a hétköznapok, olyan..izgalmasak, annyira hogy néha nem is érzem, hogy élek. Ja, persze, el is felejtettem, hogy mondhatok én ilyesmit, amikor tök jó lehetőségeim vannak úgymond..csak senki nem látja, hogy ezek mit vesznek el tőlem, ritka eset voltam/vagyok ezért nem érthet meg az, akinek kéne. Valami gubanc van a fejembe, függője vagyok az emberi lénynek, legyen az gyűlölt vagy szeretett.
Még jó, hogy optimista vagyok, meg keményen dolgozok. Kellenek az ilyen "drogok" , hogy elpalástoljam ezt a saras utat.
De mondhatjuk úgy, hogy hisztis vagyok, igaz is, de hát mindig kell a körítés.
Ahj csak legyen kész már a szoba...

2.

Telihold van, pont mint egy hónapja...

1.

Én le, te felfele néztél és mindketten mosolyogtunk a jellegzetes vaskapuk előtt. Tetszett, hogy annyi táska volt rajtad, amennyibe még te is beleférnél, mégsem zavartattad magad miatta. Azt hittem rosszabb lesz, mint amit egy éven keresztül részleteiben elemeztem ki, de nem hiába, egy kép soha nem fogja visszaadni azt a tekintetet...a mosolyod...a piros nózid, mindazt, amiért mindig is szívesen néztem arcodat. Többet adott ez a pár szótlan óra, míg egymásra dermedtünk, mint egy egész hétvégém régen, amit "szórakozásnak" neveztem...
Emlékszel még, hogy milyen gyorsan teltek az órák, talán arra is, hogy ezt észre se vettük..három napig végre nem gondolkodtam, három nap volt az, amiért akkor azt hittem, hogy egy évet vártam. Fenn a Gellérten, mikor esett az eső, úgy karoltalak át, hogy egy csepp se érhessen hozzád, féltem kárt tenne benned, nem akartam, hogy egy hajad szála is meg görbüljön... persze ez csak naiv próbálkozás volt .. :) De te sem voltál különb, ott álltam a szikla peremén, mögöttem a nagy semmi volt, pár goromba bokorral a mélyben és akárhányszor felálltam ,te azt hitted eldőlök, leesek..csak mosolyogtam, nevettem..hogy félthetsz így, ha én sem félek.. Boldogan vittelek fel a karomban, de nem azért, mert két kezemben fogtalak, hanem mert engedted. Nappal csak karamellt ettünk, persze én sokkal többet, nem tudtam miért nem akarsz többet majszolni belőle, azért mert nem szereted annyira, vagy csak nekem akartál többet hagyni.
Az egész nap dilemmából és vágyból állt és persze esőből, este itthon voltunk, de még menni akartunk bárhová, ha nem lettünk volna annyira fáradtak, meg persze ha nem húzom az időt mindig valamivel...a film is befuccsolt..mégis arra az Estére emlékszek a legjobban, ..túl..sok mindent döntött el...de ha tudtam volna előre, akkor sem tettem volna máshogyan..
Szerda lett, virradt és mi láttuk ahogy egyre több fény szűrődött be, aznap se indultunk valami korán-aláírom, jó dolog a lustaság, olykor-olykor.
A szigetre mentünk, a jóember már megint nem bírta ki, hogy ne hívogasson, szánalmasnak tartottam, bár nem tudom mennyire lehetett igazam, és persze addig húztad a vonathoz indulást ameddig lehetett, talán fél hatkor ment, nem emlékszem már, de nem viseltem jól.."Ha elindult a vonat, a szívem majdnem megszakad"
Aztán vártam és vártunk...

Raci

Legszívesebben törölném az utóbbi pár bejegyzésemet, ezzel meg mondjuk a bloggal együtt. Semmi érdembelit nem írok már, mert nincs "ihletem". Régebben több időm volt agyalni, most már csak kattogni tudok...De mindegy végülis, hiszen nincs rendszeres olvasó, nincs értelme már egy kicsit sem. Kipróbáltam, jó volt régen leírni a gondolataimat, jó lesz majd vissza olvasni, de most már ezek a foszlányok...

Egyébként a blog-naplónak vannak jó oldalai. Például ki irkálna már magának egy kis füzetebe napi 1 oldalt, mondjuk? Vagy csak sorokat. Biztos van aki úgy csinálja, de a tényeknél maradnák. Tehát én pl. azért írtam, mert kíváncsi voltam a reakciókra, plusz a feltűnés kényszerem is sok szerepet játszott. Tehát ezek mint motivációs eszközök jók voltak, igaz hosszútávon durva identitást zavart okoznának szerintem. Viszont most vissza tudom olvasni, hogyan fejlődtem az utóbbi majdnem egy évben és ez a lényeg.

Tehát Szia.

jaj

Mindent túlkomplikálok és a naaaagy zűrzavaromban magamat már meg sem látom,gyerek vagyok még, hisz a józan ész még távol áll tőlem.

Talán a karma..lehet h van olyan, nem tudom, de lehet most az van és valamiért megérdemlem a könnyeket...hiába kérdezek, választ nem kapok, választ nem kapok soha, se megoldást.

Semmi sem változott, csak a fájdalom...ó miért panaszkodok én az internet széles közösségének, mi visz rá valakit arra, hogy milliónyi ember elé tegye a magán problémáit...talán pont a segítség kérés..de ez nem az..szánalmas vagyok.

Hiszti

Miért ilyen nehéz nekem?

Nem akarok választ, csak megoldásokat..

Érzem, lebegek.

Mert a talajt kihúztam a lábam alól. Felmondtam. Ezzel végett vetettem több mint egy évnyi folyamatos munkának. Sok oka van a döntésemnek, sorra is veszem majd őket. Viszont érdekes, elkapott egy érzés, amit csak úgy tudok nevezni, hogy üresség. Nem meglepő, ha az ember a fál napját a munkájára áldozza és egyszer csak megszűnik, akkor ott lesz 12 óra ismeretlen időszakasz. Talán ha újra betöltöm, ami azonnal meg is fog történni, akkor már nem lesz ilyen furcsa érzésem. Egyébként még péntekig Laci-val dolgozok, bár már most abbahagytam volna, de akkor ott marad a nyakára elég sok munka.
Tehát mint mondtam, sok ok van. A legfontosabb, hogy nem jöttem ki vele. Miért? Elfogultan nézem a dolgokat szerintem, de a legnagyobb gond az volt, hogy nevelni akart engem. Amivel még.. nem is lenne probléma. Csak mi kell a neveléshez? Türelem és tolerancia főképp. Na most neki egyik sincsen. Egyszer nevelő apának is nevezte magát, elég hülyén jött ki akkor..
Aztán a másik, fekete munka volt végig, az se nekem se az államnak nem jó. Itt is változtatni szeretnék.
Napi minimum 11 óra volt és ez csak jó esetben. Sokszor volt túlóra, vagy hétvégi munka, de volt, hogy szabadnapról behívott..
Én se voltam alkalmas. Én egy kreatív ember vagyok és nem érzem magamat jól, ha beszorítanának korlátok közé, mondjuk 3-4 hétre egy sötét, nyomasztó, büdös műhelybe. Egy év alatt rendesen megtanultam a gyártást, az elején még élveztem, mert volt mit felfedezni. De ez az utolsó szakasz betett nekem rendesen. Meg az is, hogy meg volt beszélve, de mondom inkább, hogy azt mondta. Tehát, hogy Lali, a fia fog menni műhely munkára, hogy megtanulja. Na mi lett ebből? Lali ment mindig vele, ő vezetett Laci meg élvezte, hogy tőzsdézhet a kocsiban, a gyereke meg tanulhatja a szerelést..mesélhetném még ezt a részt, de annyira röhejes, hogy említésre sem méltó..
Na és a legutolsó indok. A felelősségi terhelés. Nekem ez sok volt, nagyon sok. 20 évesen miért kéne nekem azt elfogadni, hogy havi 20-30 ezer forintomba kerül az, ha a figyelmetlenségem miatt, ami pont ugyan úgy másokkal is előfordul, hibázok és ezzel anyagi kárt okozok. Én nem vállalkozó vagyok, hanem alkalmazott. Na meg nem trehányságból voltak ezek, sem lustaságból, ami megint csak egyáltalán nem mellékes.

Olyan elvárások voltak, amiket olykor már nem bírtam teljesíteni, pedig én nem nyafogtam, ha este 9kor végeztünk vagy ha hamarabb kellett kelni, ha vasárnap kellett dolgozni, vagy hogyha nehéz a munka. Tűrtem Laci ideg rohamait, ritkán hisztiztem be..azok voltak a csúcspontok már nálam..Sosem bízott meg bennem teljesen, az apám miatt, meg a saját előítéletei miatt.

Igyekeztem kijavítani a hibákat amiket csináltam, hiszen volt, hogy elaludtam, volt amikor többször is, akkor mindig tovább maradtam bent. Vagy miattam csúszott el a hét, akkor ingyen napok voltak, volt amikor a reggeli késésem miatt nem kértem pénzt a napra, mert pont akkor csúsztam el, amikor reggel kezdtünk volna egy sürgős és fontos munkán.

Nem tagadom, hogy voltak hibáim. Visszapofáztam, reformálni akartam. De mi a szart vár egy nagy sráctól? Volt mikor bepunnyadtam, elaludtam a kocsiban (ezt kifejezetten utálta) .

Mindig azért panaszkodott, hogy soha nem talál olyan embert, mint ő. Igen. Soha nem fog tudni tökéletes robotokat szerződtetni magához, mert őt majdhogynem annak lehet mondani. Egy rideg, bunkó, tehát érzéketlen ember, én így látom. Viszont lelkiismeretes, nagyon komolyan gondolja a munkát és becsületesen kezeli a pénzt.

Viszont:
"Lac, péntekig bezárólag felmondok"
"Jól van, megbeszéltük"
ennyi

Vajon mikor előzött volna meg?


Mi a folytatás? Bringás futár szeretnék lenni. Fél éve tekerek és nagyon megszerettem és ha ezt egybe kapcsolhatnám a munkámmal..sokkal többet keres és Bejelentett. De addig amíg nem lesz felvétel, alkalmi munkák lesznek, gipszkarton, redőny, meg ami jön. Remélem lesz 1-2 szabadnapom is így...

Hát kíváncsi leszek.

Győzelem!

Ahh,ez..ez nem egy sima Ahh, ez.. 4 orgazmus egybesűrítve és rengeteg adrenalin. Mindjárt hajnali 1 van, ma 6kor kelek és megyek dolgozni, de mégis leakarom írni, mégis mi történt velem az elmúlt 1 órában.

Kezdjük úgy, hogy ma is 6kor keltem és egész nap dolgoztam és rohangáltam. Reggel elmentem a kocsiért, amivel dolgozni akartam, majd elhoztam, megcsináltam a melót, elmentem bevásárolni, stb. A lényeg, hogy vissza kellett vinnem Diósdra éjfélig. Úgy döntöttem, hogy akkor 23-24 óra között viszem vissza, ugyebár benne volt a bringa is. Meg is érkeztem időben, pont félkor. Elkezdek készülődni a tekeréshez és abban reménykedek, hogy semmi bajuk nincs a kerekeknek, mert nincs nálam szerszám, hogy megcsináljam. De persze Morphy.. azon morfondíroztam és keseregtem, hogy vajon azért puhult le ennyire a hátsó kerék, mert nincs nálam szerszám vagy mert a rövidebbik úton jöttem reggel? :D Úgy láttam, hogy még használható, tehát annyira nem puha, de tudtam, hogy biztos lyukas és ha megyek vele mondjuk 10km-t, akkor vége. Ja és közben villámlott a távolban, néha megcsapott az eső illata amit a... szél :D ... hozott oda. Tehát a természet rendesen sürgetett. Talán Ákos, akinek vissza vittem a kocsit, tudott volna segíteni, de az nem jó az ő munkájának, Anya cégének és az én pénztárcámnak sem. Tehát túlestem azon, hogy "mégis miért a végkimerülések idejében csap le rám vlm rossz? " arra jutottam, hogy ez egy próba amit megint ki kell állnom. Tehát elkezdtem karikázni és nem vettem észre, hogy bármi gáz lenne, de végig be haluztam, hogy biztos ereszt a hátsóm. Mármint a kerék. Emiatt és még amiatt is, hogy a hátsó lámpámat otthon hagytam..gyorsan tekertem végig és ezért nem tudtam, hogy azért nehéz tekerni, mert lassan leereszt vagy, mert már fájnak a lábizmaim. Na mind1, eljutottam a Kosztolány térig, ahol utolért a vihar... annyira ideges lettem, hogy végül elért, hogy ordibáltam néha. Majd ahogy közeledtem a rakpart fele, egyre jobban zuhogott, fokozatosan erősödött. Átmentem a hídon, végig a bajzsin és akkor már ..záporozott..kegyetlen volt, de nem akartam megállni, mert még mindig bennem volt az, hogy ez az egész egy próba. Tehát nyomtam neki, a kormány lötyögött, a fék csúszott, a gumi is. De azért a 35-40 km/h-át félelem nélkül teljesítettem, az adrenalin miatt. Basszus, ordibáltam már, annyira elszállt az agyam, minden piroson átmentem, mert ha megálltam, még jobban áztam. Egyszer jött át az úttesten egy csapat fiatal, először mondtam h "Vigyázz!" majd "VIGYÁZZ MÁR BAZDMEG!!!" :D legalább az 1. higgadtra sikerült. Majd bekanyarodtam a Szondiba, beérkeztem a kapuba és olyan nevetés, röhögés tört rám.. Győztem. Teljesen eláztam, szúrtak az izmaim és nagyon fáradt voltam, de ott röhögtem a kapualjban :D Most meg itt írom ezt a szart.. mindjárt ledőlök a székről.. :D Azért, Alexet megsimogattam, reggel vele kezdek majd, belső csere meg csavar meghúzások... asszem nem alszok ma sokat :D Szeretem ezt a drótszamarat :)

Néha meglepődök saját magamon is, ami egy nagyon kellemes dolog.

Fiatal kori meglátás, az új világról.

Megfogant bennem az, hogy alapjába véve, miért nem tudjuk tisztelni azt, ami körülvesz. Barátok, ismeretlenek; természet és a világűr. Nem vagyunk itt elég időt, mi ez a 80 év? Elmegy az ember felett 20 év és.. meg sem érzi azt. Semmi bölcsesség nem épül be, igaz, hogy csak az első 20 év ez, de azért ez még nem jelenti azt, hogy nem tapasztalhat az ember. Hiszen mindig megy az idő, megállni nincs ideje.. tehát történések vannak még akkor is, ha elzárnak a külvilág elől. Mert ott vagy magadnak. Csak a látás ami más, 6 évesként a fában egy játszóteret látsz, 20 évesen pedig az életet. Bár van aki csak a gyújtóst.. Na és ez az. Nincs tisztelet, nincs tolerancia, nincs megbékélés, mert nincs rá idő. Hiszen miért ne öntsem bele az olajat a wc-be, ha 70 év múlva úgysem érzem meg a koporsóból, urnából, hogy de rohadt büdös ez a csapvíz, pedig elvileg megvan "tisztítva".
Mert az ember önző. Ez tuti, hogy genetikai dolog, amit nem..nem lehet lerázni. Minden magadra mutat vissza, bármennyire is nem akarod.
Mondjuk akkor azt nem értem, hogy a nagy olajmágnás családok mit képzelnek el a saját jövőjüknek? Vagy már vettek telket a Marson...? Ezt tudom csak gyanítani, hiszen ott családi szinten megy a korrumpálódás, generációkon keresztül megy a "korruptáló" magán suli.



Hát akkor most? Mit tehet ez a kis, gyarló emberKe? Hát azt mondja, hogy basszus, úgyis meghalok és csak nem a nap fog szénné sütni. Tehát azért nincs igazi előre törés a béké fele, mert az nehéz, megharcolni a farkasokkal a bárányoknak, hát az nagyon nehéz, gyanítom. Tehát mindenki megmarad így, persze van aki makacs. Ezeket az embereket lehet tisztelni, én is szívesen lennék ilyen, de túl önző vagyok még, hogy a saját életemet feláldozzam.

Ilyen szemszögből megválaszolva azt, hogy "Mi az emberi élet értelme?" Hát maga a küzdelem.

Ne bánkódj, nem segít.

:(.......:)

Ríkat

...Megcsaltam, igen..megcsaltam őt. Hosszú ideje vártam rá egy alkalmat, mely reménnyel tölt fel. Társammá szegődött, de én nem akartam őt, mégis talán megszerettem. Lassan fonta be lelkemet és itatta át mérgével, ami mar..de lassan, csak lassan emészti fel azt. Bevallom segített, mert ennyi időt nem tudtam volna átvészelni nélküle, makaccsá tett és bátorrá, ám eszközt nem mindig adott, így volt próba, amit elbuktam. ..féreg..féreg vagy csak, pedig azt hittem, pillangó leszel. Most csak teher vagy, és azt kívánom, hogy hagyj el végleg, de ha nem teszed, én újra megteszem, szívemet vissza veszem és oda adom Neki. Benned semmi sincs meg, ami Benne megvan, csak fájdalmat okozol nekem, míg Ő...hát tudnom kéne, de nem tudom. Bízok az emlékekbe, a pillantásban, közelségében és távolságában egyaránt.

Bús vagy, Magány, és még búsabb leszel, ha majd mást kell keresned. Nem leszek a remetéd és azt kívánom, hogy ne legyen senki neked...csak Valaki...Addig harcolok veled, amíg magunkra nem hagysz..

Maximális kihasználtság

Na, úgy látom most elmondhatom magamról, hogy nem csak okoskodtam ebben a bejegyzésben, hanem elkezdtem a gyakorlatban is. Vasárnap este már sajgott a lábam és álmos voltam, de még 18 órakor bent voltunk a műhelyben, mert megint sok munka van, ennek csak örülni szabad. Akkor éreztem úgy, hogy a teljesítő képességem normál határán vagyok és ezen a szinten is tartom magamat. Valahogy így néz ki egy átlagos nap időeloszlása: 6 óra alvás, reggel 1 óra készülődés+1 óra az út, be. Majd 10 óra munka, aztán visszaút, ezzel tartunk 18 óránál.. na van még 6 órám arra, hogy itthon főzzek, elvégzem a takarítást, társalogjak msn-en, esetleg tervezzek, stb. De volt már, hogy hazajöttem és akkor a felújítást csináltam :D De ezt morálisan nem bírtam, egy mini csoda az is, hogy egyedül így tudom csinálni a dolgaimat, mondjuk lehet, hogy a munkába menekülök, csak én nem tudok róla. De Laci még durvább, ő szitne soha nem fáradt és kevesebbet alszik mint én. :D Ezzel a Mester példát statuál. Nemis tudom, hogy vlm általános alkalmazotti állásban, ahol nem lehetne visszaugatni néha a főnöknek, csak felmondó levéllel, nem is tudom mit kezdenék.. mert Laci nagyon jól veszi a lapokat minek következtében sokszor magamon csodálkozok, hogy ilyen-olyan hülyeséget hogy találhattam ki. Mondjuk ebből is volt vita, a sok pofázásomból, eddig azért úsztam meg, mert tisztel bennem egy valamit.
A lényeg, hogy holtidőből nem sok marad, de ami van, azt kiélvezem :P

Egyébként:
Mostanában Kossuth Rádiót hallgatok és nagyon megszerettem, sok olyan riportot és műsort hallgattam meg eddig rajta, amik egy picit mindig felnyitották a szememet, adok egy kis ízlelítőt, ami pont arról szól, aminek egy részletéről most írtam:

Hova folyik az időm.

Hmm, nagyon nem szeretem felsorolni az előttem álló feladatokat, olyanokat, amiket határidő köt. De nekem..nincs időm, vicc.. :D igen ez egy vicc, szarul csinálom az életemet, de megpróbálom büszkén viselni. Úgy érzem magamat, mint akit megkértek, hogy ugorjon be a mély vízbe. EZ az egyszerű kis szó kapcsolat, hogy "kötelesség érzet", ez annyira piszkosul nehéz...irtózatosan, förtelmesen...a legrosszabb az egészben, hogy nem tudod eldönteni, hogy mostantól ilyen leszel, nem. Ennek ki kell alakulnia, másképp nem megy és amíg ez végbe megy, sok pofont kapsz sok pénzt szednek ki a zsebedből, hogy megtanuld és sok terhet akasztanak rád. Én pl. nem is nevezném már magamat alkalmazottnak, inkább ilyen "féltársnak", legalábbis Laci elvárásai ezt mutatják, de ő biztos nem ezt mondaná. De mivel ő sokszor hajtogatja, hogy soha olyan ember nem volt a keze alatt, aki úgy látná a dolgokat, mint ő. Hát igen, mit vár egy alkalmazott embertől? Keressen társat, mert egy egyszerű napibéresnek semmi extra motivációja nem lesz, hogy terhesnek érezze a hibáit. Ennyi.



Tehát, ez az egész, a munkám, az albérletem és a terveim, sokszor összeegyezhetetlenek, mondok egy példát. Több pénz kell a lakásba, de több idő is, hogy megcsináljam, de akkor most hogy legyen időm, mi közbe én az időm "eladásával" keresem a pénzemet? Na, és akkor szervezzek le szállítást, mert ugye biciklivel nem tudok a hátamon elhozni fél mázsa vas szerkezetet vagy épp profilokat, tök mind1. Ja :D és úgy persze, hogy estig van munka, este meg már ki a faszom van nyitva, akinél nem az egekben vannak az árak? :D A vicc még az, hogy ugyan ott tartok költekezésben, ha kiveszek egy szabit és emiatt kiesik X pénz, mint hogy munka után elmegyek egy drága helyre vásárolni, ahol akár 1 napi béremmel is többet tudok költeni.. :D Tehát.. még sakkoz is, pénzel, idővel, idegeskedéssel, stb...

Senkinek nem kívánom, hogy otthagyja a sulit, mert önálló akar lenni. Bár, ez relatív, mindenki mindig a mást akarja. Én mondjuk nem, én szeretem, ez nekem az élet, de mégis sokszor rámtör, hogy milyen jó lenne, nyugodtan és szórakozottan élni.. De ez kitörlődik, hogyha fent állok a létrán és látom mit alkotok, az is nagyszerű érzés :) De az még szebb, amikor elismernek engem, mint valami "magasabb" rendűt az átlagnál. :) Hierarchiának is mondhatjuk ezt..

Tehát nekem nincsen időm. Csak a nagyon fontos dolgokra. De az az idő viszont aranyat ér nekem. :)

Ikrek

Tipikusan az vagyok :D Most , hogy elbúcsúztam Zsu-tól, sokkal jobb lett a közérzetem, ez valamilyen szinten jó jel, hiszen csak ennyi kell, hogy ne zuhanjak le.

Utóbbi pár napban felgyorsultak az események. Volt egy nagy felismerés, minek következtében...:D megbuktam ... egy "barátnál" . Ennyi a lényege.. Aztán sok nehéz óra volt, aminek hatására megint megfogant bennem pár hibám, azt hiszem, hogy fel kellene őket írnom, hogy szem előtt legyenek. Ilyen a hálátlanság és a kötelesség tudat hiánya, még mindig, ez azért, nehéz lecke, főleg, hogy eddig nem így éltem. Hiába csöppentem gyorsan bele egy 4 évvel későbbi állapotba, mégsem tanulok, szokok hozzá elég gyorsan.
Meg hisztis vagyok, nevetségesen, de nevezhetem idegeskedésnek is, mert ha rám jön, akkor elvesztem a logikus gondolkodás képességét és önző leszek. Ilyenkor pl. Laci leszúr, veszekedik velem, ekkor nem tűnik fel, mit csinálok rosszul, de utána, ha feljön újra a téma és mind2 higgadtak vagyunk, akkor megértem.

Nehéz nekem az, hogy más szemszögéből is átgondoljam, nagyon önző tudok lenni, ami fel sem tűnik és ez benne a legrosszabb.

De lesz, ki segítsen :) és ez kölcsönös.

Dobbanás

Vártam.

Vártam ám :)

De most csüggedt arccal ölelem illatát.

Vajon, most mi lesz?

Félek, félek ám de nagyon, hogy akár egy szóval is elronthatok mindent, ennyire. :(

Egyébként meg:

FELVETTÉKKK!!!!!!!

Megyek veszek egy üveg vörös édest...... :) ....ebből Tokaji Furmint lett... 1 liter :P xD

Mit, keresek én, itt?

Ember! Ember! Ember......
Gondolat! Gondolat!......csak gondolat.
Behunyom a szemem, meglök egy szellő, picit elviszi azt, ami megvakít. Téged is.
Illúziók nélkül, megszabadító szél, köszönöm.

Ember, tudod mi vagy? Nem, miért? Mert én sem tudom, hisz van gerincem, meg munkám. De a tükör sem képes arra, hogy objektíven nézz önmagadra. De! Ha lélek lehetnék, Vándor, valakinek lehet ismerős a név..ha utazhatnék az univerzumban, akkor tudnám mi az az Ember.
Mindegy, nem? De. Minek kell több? Az öröm, anélkül is termelődik, most már biztos. Sorolhatnám, hogy miért éppen a fogyatékos társadalom miatt, de ha ideáig elolvastad, úgyis tudni fogod.
Biztosan megőrülnénk, ha hirtelen kitisztulna az ég. Mert azt hisszük, hogyha körülvesz a fényesség, akkor mi vagyunk Azok, akiknek lenni kell. Tökéletes? Kollektívan véve szerintem igen. Mert még létezünk, ez a lényeg, nem? Este az emberek nagyrészt aludnak, mert akkor furcsa mód mindenkinek kisebbségi komplexusa lesz. Mitől? Hát az űrtől, amit végre egy kicsit láthatunk. Ha megértjük nézve őt, hogy mennyire.. töpörtyűk vagyunk, kis, fikák, fika morzsalékok..most mit mondhatnék? Elporladt kutya szar?

Furcsa érzés, amikor elkap egy szellem, vagy valami hasonló és egyben beszűkíti és kitágítja a látásodat, valami újra, de csak arra. Uralkodik rajtad egy kicsit, majd gőgösen kitörsz belőle, mert támadásnak veszed, vagyis veszem. De vonz újra, már megint egy kicsit, lehet mert új, lehet, mert egy ajtó rajzolódik ki benne..Mi van az ajtó mögött? Kopp-kopp. Ki nem kopogtatna be?

The Gathering-How to Measure a Planet?

Ezt ajánlom, meghallgatásra. De csak és csakis, nyugodtan.

Gyere, menjünk tovább..

"Győzni fogsz, csak félek, hogy nincs győzelem"



"és a félelem az estékhez szárad.."

Instant Európa

Reggel a Kossuth rádióban volt egy rövid riport a japán életminőségről. Engem eléggé meglepett, ugyanis ők napi 12-16 órát dolgoznak nyugdíjas korukig, ám mégis átlag 1 évtizeddel tovább élnek. Hogy miért is lehetséges ez? Először érdemes megnézni a magyar átlagot, férfiak 62, nők 68 évig élnek átlagosan. Egyik legstresszesebb ország vagyunk és e-mellé még jön a mozgás hiánya és a kapkodós, gyors, instant táplálkozás. Ez jó kérdés, hogy miért van így, én úgy gondolom, hogy amíg Japánban arra van kiélezve a dolog, hogy a dolgozó embereket sokáig meg kell tartani, mert drága őket betanítani, stb. , addig itthon a fiatalokat részesítik előnyben, mert törekvőbbek, olcsóbbak, egészségesebbek, erre is lehetne az instant szót használni, gyorsan kész...

A riportban szó volt arról, hogy az ottani emberek az életük első felében hajtanak keményen, aztán a nyugdíjas éveikben megcsodálják a világot, kipihenten, stressz mentesen. Boldogan. Ja, és hogy miért is van még ez a +10 év? A munkahelyeken kötelező szinten tornáztatják az alkalmazottakat, törvénybe van jegyezve, hogy a napi pihenő mindenkinek kötelező. Mellesleg még a vitamin fogyasztás is kötelező. De ez még mindig nem minden. Más a nevelés: nem a végcél megszerzése a lényeg, hanem a folyamatok élvezése, a boldogságot látni és keresni. Nem megunni azt, mindenben a jót észrevenni.

De a riportban mindez elhangzik.

Ami bennem lecsapódott, az az volt, hogy kicsikét én is így gondolkodok. Ugyan úgy fontosak az apró örömök, sokszor mosolygom meg ezeket, feldobnak. Imádom a természetet, főleg ha körül vesz. Több nem is kell. Tudni kelleni kezelni a helyzeteket, amik lehúznak, amik idegesítenek. Jó lenne megtanulni meditálni, relaxálni. Majd ha lesz több pénzem, bele kezdek :)

Kicsi vagyok

Ha több szorgalmam és kitartásom lett volna régen, talán most nem mondanék ilyet. Tudjátok tényleg ennyi az igazság, olyan átlagos az életem, hogy az már fájdalmas, persze nem a mai fiatalsághoz mérten gondoltam, egyszerűen, mint "felnőtt" ember. Többet szeretnék, elégedetlen vagyok magammal, akkor lennék boldog, hogyha olyan dolgokat csinálhatnék, amit az emberek megcsodálnak, a nevemet ismernék, de nem bulvár szarokból, hanem szaklapokból.

Hogy fogant meg ez bennem? Elég annyi, hogy informálódok a neten és olyanokat látok, építészeti remek..de inkább zseniális műveket. Olyan festményeket vagy szobrokat, amikről nem tudom levenni a szememet és folyton az van a fejemben, hogy "Ezt miért nem én csináltam meg??" . Pofátlanul hülyének érzem magam, hogy most épp nem egy műszaki egyetemre járok, hanem "alapozom a jövőmet" magyarul falakat "húzok" magam köré, mindezt átvitt értelemben. Mert ha most egyre több kötelezettséget aggasztok magamra, akkor leshetem annak a lehetőségét is, hogy én egyszer neves építész-mérnök leszek.
Jól hangzik, és ha még okosan is csinálom, akkor sor is kerülhet rá. Ha most szeptemberben elkezdem az érettségire való tanulást magántanárokkal, akkor már sínre helyezném a továbbtanulást. Nagyon át kell rágnom, hogy hogyan fogok én megküzdeni a napi 24 óra rövidségével.
Annak azért örülhetek, hogy a képességeim megvannak hozzá, jó a logikám, magas az intelligenciám. Ja meg van "hitem" Csongor elmondása szerint. Na persze, majd elválik, ezekből mit hozok össze.
Egyenlőre csinálom azt, amit még kell. Kívülről ez az egész szerencsésnek tűnhet, mármint a helyzetem, de én nem tudok ezzel megelégedni.

Fogyasztékos Társhatalom

Mi is ez? Egy olyan társadalmi rendszer, ami látszólagosan az egyénre épül, miközben csak az egyén is egy olyan vásárló, amit a megfelelő eszközökkel bármire rá lehet venni. Előtérbe nem a minőség kerül, hanem a mennyiség, "tucat" emberek. Ez a populáció növekedése miatt van, nagyrészt, viszont elég sok elmélet állítja azt, hogy tulajdonképpen egy átlag ember, csak egy eszköz, azoknak az embereknek, akik rafináltságuk és rosszindulatok lévén megteremtették a saját alternatívájukat az emberiség kezelésére. Mert ők az Elitek. Azok akik elhitetik a létező terrorizmust, vallást, válság helyzetet, felmelegedést és "tévhiteket" (pl. az alternatív energia forrásokról). Az "elhitetik"-et nem úgy értettem, hogy addig ismétlik, amíg el nem hiszik az állampolgárok, hanem úgy, hogy meg is teremtik a helyzetet, mint 911-et vagy éppen az 1929-ben kezdődő világválságot, amit a FED robbantott ki.
Na tehát ha jól megnézitek, ezeknek bankároknak megvan minden eszközük és eszük ahhoz, hogy évtizedeken belül olyan rabszolga sorsba taszítsák az embereket, ami még tetszeni is fog a nagy részének.
Minden eszköz megvan, hiszen a föld teljesen le van fedve, kommunikáció és megfigyelés szempontjából. A média cenzúrázott és manipulált, a politika csak a felszín, ami alatt nagyrészt cionisták állnak. Aztán ott van a divat, a pörgős életmód, sztárok, csillogás, csicsa egyre több helyen, ez az eszköz csak a nyáj terelésére való "te hh nem követed a divatot?" .
Én, mint pesti, naponta látom ezt a torz világot, a fiatalokat folyamatosan hülyítik meg és azt üzenik nekik, hogy biztonságban van, kényelmes az élete, csak be kell tartani a szabályokat. Pl. itt a puha pöcsűség, ezt értem azalatt, hogy egyre kevesebb a szakmai tanuló, sőt szinte már gúnyt űznek abból, ha valaki asztalosnak végzett. Ehelyett elterjedt a közgazdász, jogász, bölcsész irányzat. De minek? Így megnőtt volna a bűnözés, hogy több ügyvéd kell? Vagy épp az ipar ennyire kiemelkedő, hogy a pénzügyekhez több közgázos kell? Ja és kérdem én, mi értelme van a bölcsész karnak? Bazdmeg!
Lehet, hogy nem látom át teljesen az egész folyamatot, hogy nem fogalmazok róla pontosan, de mégis úgy érzem, amit tudok, azt nekem is le kell írnom! Ez a generáció, ami kijött '90 után, nagyrészt egy rakás szart sem ér nekem. Tönkre fogunk menni emberileg, kihal a régi vér és vége, mindenhol csak aktatáskákat fogok látni és az emberek arcán olyan mosoly lesz, amit csak felfestettek. De tudom, hogy nem szabad megfutamodni, sok civil mozgalom jött létre, akik megakarják ezt az egészet akadályozni, én is segítek nekik, mindenkinek részt kéne vennie ezeken a programokon...nincs kedved még párna csatázni sem? Lusta vagy? Vagy fáradt? A kifogásokból sosem elég, meddig engeded fajulni a saját hülyeségedet?

Mindenkit összeköt

A halál. De senki se meséli el, mit rejt.
Érdekes, általában ragaszkodom az életemhez, nem vagyok egy nagy depressziós. De sajnos őrlődök én is, magamon segíthetek csak és ez az ami a legtöbb zúzódást okozza. Van alkalom, amikor teljesen demotivált vagyok lüktető szívem fele. Van az úgy, hogy talán nem is érdekelne, ha szembe találnám magamat vele, mert eddig úgy érzem, nem félek. Sajnos. Látom, hogy kezd felemelkedni az a függöny, amivel eddig eltakartam a mocsarat...de lehet újra nagy erőt veszek magamon és a karnist újra a helyére rakom. Meddig lehet ezt tűrni vajon? Napra nap, hétre hét. Az elején barátságos, aztán kezded megunni, majd elakarod lökni. De persze mik ezek, ha nem próbák? Felkészítenek téged a felnőtt korodra, mikor majd döntened kell, hogy mit mondasz a gyermekednek, mikor megkérdi, hogy Anyu miért halt meg, etecera. De ha az életnek igazából nincs is olyan értelme, amit egy egyedülálló ember, önmagában áttudna érezni, megtudná érteni és küldetésének érezné, akkor valaki mondja meg nekem, frankón a szemembe nézve közben, hogy mi az, amiért én itt vagyok? Mert ha nincs célom, nincs holnapom; csak egy következő mai napom.
Tehát így érzek. Alone. Lehet röhelyes lesz ezt majd hónapok évek múlva vissza olvasni, lehet ripacsnak fogok tűnni a magam szemében, vagy valami gyászosabbnak..szánalmasnak. De a hangulat változás jogát fent tartja a szív.
Miért is írok ilyet. Hazafele dugó volt, középső választón mentem végig. Egyszer egy busz az ellenkező sávban elindult és angyon gyorsan közeledtem. Hirtelen a fejembe ötlött, hogy milyen egyszerű lenne, a sok küzdelem helyett, ami persze relatív és az elkeseredettséget egy szimpla, spontán kormány rántással a másodperc tört része alatt a Volvo busz szélvédőjére kenni? Esélyem se lenne végig gondolni a hirtelen támadt ötletet, pont ezért ilyen tökéletes. Mit számít ez? Önző halál, de ha már a sajátom, had legyen önző.
Irónikus, hogy egész tekerés alatt ezen törtem a fejemet, képletesen ;)
Nyugi, a vég még bőven nincs itt.

Lelapultam estére, egész nap csináltam a szobát, aztán 2 órát a cangát és ekkor volt 22:30. Innentől kezdve beborultam rendesen, ahogy szoktam esténként. Azt hiszem hiányérzetem van, de még nem tudom, ki iránt...Érvek és ellenérvek sorozata van a fejemben és ami a legbosszantóbb, az hogy minden belassult..türelmet kér a sors, pont amikor nem rendelkezem olyannal. Össze vagyok zárva magammal, tényleg kezdem úgy érezni, hogy mindent csak a saját életemért csinálok, kínos ez nekem, mert én nem az a fajta vagyok. De mindez kényszer..belevittem magam egy szűrő rendszerbe...magyarul válogatok, túl sokat fontolok és váratom a dolgokat, amik fontosak. Nem vagyok már a régi, nagyon nem. Újra máshogy látom ezt az..anyagi világot..életet.. Néha még az is a fejembe ötlik, hogy mi értelme van az egész hajtásnak? Nem lehetne csak kiülni egy rétre, ahol nem szomjazok nem éhezek, egyszerűen csak vagyok? Vagy mint egy lélek, vándorolni az űrben, megnézni az üstökösöket közelről vagy csak belefúrni magad az örök távolságba...Nem vagyunk szabadok, egyáltalán nem...megkötjük a saját kezünket, már azzal is, hogy gondolkodunk, ha picit odafigyelünk erre, még bele is őrülhetünk..
Ki tekertem szigetre az előbb, gondoltam helyre jön a kedvem, hisz mindig így van..de nem.. csak átalakult, sokkal nyíltabb lett a depresszióm. Ez remélem a beteljesülés előtti gödör, hiszek benne, hogy lesz aki felsegít, vagy csak ledob egy kötelet, amin én szívesen felmászok.

Amúgy a sziget..egyszerre sírtam és nevettem.
A vihar lesöpörte az embereket a hídról, zavartalanul hajtottam.
Átemeltem őt a híd alatt, majd megnyergelve lezúgtam a kútig.
Nincs itt senki...tudod ki volt ott? Ezernyi halott..
A szelek serege előtt volt, ki leborult, de volt ki a végsőkig harcolt.
Rajtuk hajtottam át, roppantak az abroncs alatt, talán még érezték..
Még ott táborozott az ellenségünk, s barátunk, de már éreztem, lassan elmennek.
Hárman maradtunk, mi és a fák. Egyetlen fénypont voltunk a sötétségben.
Van egy alagút, ahol az árnyak játszanak a fantáziáddal, kitekerik a nyakadat.
Ott mindig végig megyünk, de már nem borzongok, én is játszok.
Még mindig, sehol egy lélek, kit láthatok. Egyre titokzatosabbnak látszik.
Ez megy végig, a játék és a keresés, de mindkettő eredménytelenül.
Hídtól hídig mentem, majd vissza, nem volt több, mint fél óra, ha az órát néztem.
Mégis ilyenkor az idő egyszer rohan, máskor meg pihen, s nem mozdul.
Sokan szerették ezt a helyet, nem véletlenül. Átkarol.
Hazafele a szél barátommá vált, végig tolt, fogta a hátam, ez ritka eset :) .
A nagy vörös kapu néha a cellámat jelképezi, de igyekszem elűzni a gondolatot.
S hinni.

Állapotok

Nehezen indul meg a kezem, tényleg nem tudom, hogyan kezdjem el leírni ezt a hetet. Értékelni azt, hogy hogyan hatott rám ennyi csúcs és mélypont.

Tömören: Laci majdnem kirúgott ,mert elege lett abból, hogy mindig visszabeszélek, hogy elalszok heti 1 alkalommal és hogy figyelmetlen vagyok..ez mind a kötelesség hiány alá sorolható..
Aztán meg tulajjal beszéltem és kijelentette, hogy majd ő fizeti a rezsit helyettem, ő arra hivatkozott, hogy a felújítás miatt többet fogyasztok. De ahogy kivettem, ez csak egy spontán indok volt. Valószínűleg azért akarja így, mert múltkor visszautasítottam, hogy munkadíjat fizessen nekem, mivel akkor csak a költségvetést nyírbálnám meg. Ezzel a rezsi átválallással gondolom kompenzálni akarja azt, hogy anyagárban dolgozok. Nem hittem volna, hogy bármikor ilyet mond nekem, nagyon örültem ennek, ez havi +20-30e pénz :D
Aztán volt még egy erős kiborulásom egy haverom miatt. Meg egy jó bulim csütörtökön, ráadásul nem eredménytelenül :D Meg munkában is önállóbb voltam, volt mikor Laci lent maradt kocsiban és én meg a fia mentünk fel befejezni egy munkát, ez nagyon tetszett, szeretem ha én lehetek az ész osztó, ami jelzi, hogy miért pofázok vissza olykor Lacinak, miért akarok újításokat.

Lehet ezek egy része nem tűnnek vlm nagy dolognak, nekem mégis sokat számítottak. Ja és belett kötve a net, meg a telefon, meg sutyiba a tv is :D Nem kell megostorozni, egyszer majd lehet jól jön a hipnózis cső, most ez 2e-ért megérte nekem :D Meg olyan sefteléseket csináltam a kábelszerelős sráccal, amilyet ritkán lehet kifogni, hehe :)
Egyébként most tartok ott a szobával, nemsokára a villanyszerelés végére érek. Aztán beszélnem kell tulajjal, aki amúgy Imre, szóval Imrével, hogy engedélyezné-e a tolóajtót, mert annyi a veszély vele, hogy szerkezetileg veszélybe kerül a válaszfal egy kis részen, de csak csekély mértékben..mondjuk :D kitudja, 110 éves ez a ház basszus :D

De jöv. hétvégén metal fest lesz itt Csillebércen, egész hétvége, tehát nem fogok semmit nem haladni itt, úgyhogy még hétköznap esténként csinálnom kell..

Azt hiszem Imre azért támogat ennyire, mert látja, hogy törekvő fiatal vagyok és nem valami alpári a stílusom, kivéve ha ideges vagyok (magyarázat az ez alatti posztra) Tehát valamiféle jó gyerek lennék, aki akar valamit az élettől. Ezt láthatja, ezért segít. Remélem..

Ez egy felháborodás

Tia, te Pina! Hogy a jó kurva élet basszameg, hogy most így szombat este kibaszósan hívtál el bulizni, agyilag felkúrtál, de elmegyek Morrisonsba, ahol elektronikus zene szól, csak a te kedvedért, mert bírom azt az elbaszott fejedet.

Remélem majd ha józanul ehhez az infóhoz jutsz, átérzed mennyire voltam ideges akkor este és remélem fel basz majd az téged, hogy ezt ide a kicsiny blogomba írtam ki. Bazdmeg.

Kabbe, te pina.

Szerintem ezt a posztot megfogom bánni. :D

1:52 frissítés.

Lehet kicsit fura lesz az írásom, ugyanis 2 rövid 2 sör rövid időn belül.

Na tehát, Kösz.. Tia.. ez kedves volt, odamentem, bulizunk, vagy mi..20 percet, aztán felszed egy csávó és lelépsz...mire jó a kedvesség? Hát arra, hogy felháborodj megint, hazabaktass és ide írj részegen.. háh..
Kidobtam 2ezret az ablakon..persze ez ne msok, de számolnom kell, mert..mert tudjátok mi van velem.. Na tehát ez nem ér soakt...de persze ezek a nők..ezek rászednek minden szarra, aranyos a hangja, csinos, lehet bármi szimpatikus, nem kéne hallgatni ezekre.. jópofizás..lojalitás nulla. Meddig tart még ezt belátnom, hogy ne dőljek be semminek, mennyio idő még leborotválni a hátamról azt a kevés tollat? Hazajöttem jobb reményekkel, énekelve..persze hülyeséget dúdoltam, improvizált szöveget az esedékes szituációhoz, talán ezzel kiadva magamból a düht.
Fölösleges ragozni..
jónapot

Mlég egy kis kieg.

Persze, részeg voltál. De akkro mivan? Nem voltál te talaj stabilan bebaszva basszus! Én is rendesen betankoltam, mégse akartam felszedni egy diszkós picsát se. Morrisons, igen..kurva szar hely, annak akit nem csak a buli érdekel..kötelező ruhatár, drága belépő, nagyon drága ital és a wc ben cska azt látod a plakátkon, hogy igyál még bazeg..pénz pénz pénz, erről szól a diszkó, a dugás is pénz. Mert ahhoz nem kell érzelem. Érzések, szív, lélek, blabla, igen ezekért nem lehet fizetni és ez örökké így marad, ez a mázli. Ennek nagyon örülök.

Utólag is bocsánat, hogy ilyen posztot helyeztem ki, de ez is én vagyok.

Szavak és tettek

Hogy milyen kapcsolat van a kettő között, szerintem? Nélkülözhetetlen. Hiába van az, hogy csak falra hányt borsó, mert én úgy gondolom, hogy a szavakkal, a sok tervezéssel, álmokkal vagy felkészüléssel, és ez a kulcsszó, felkészíted magad a jövődre, a történésekre, a kézzel fogható dolgokra.
Egészen nyugodtan lehet úgy gondolni, hogy mindennek van értelme. Ha egy piti dolgon kezdesz el kattogni, ami tényleg nem sok, pl. hogy hol van a körömcsipeszed, akkor lehet, hogy megtalálod a régi fotó albumodat is, vagy mondjuk egy kis zsetont. (Épp most találtam meg a körömcsipeszemet :) )
Tehát nem kell elhessegetni semmit a fejedből, amit marhaságnak gondolsz, rágd végig! Ne köpd ki! :) Sokszor már annyira beleélem magamat egy gondolatmenetbe, hogy vissza kell pörgetnem az elejére, hogy mégis miért mentem bele? Ilyenkor jönnek fel új dolgok, pl. hogy mit felejtettem el.
A buta emberek azért olyanok amilyenek, mert lusták használni az eszüket, jobban szeretik a lazsálást, a figyelem elterelést, amire a tv egy tökéletes eszköz, egyoldalú kommunikáció, hát annak meg mi értelme van kérem? Nem is csodálkozom azon, hogy nap mint nap látok és hallok olyan mozdulat sorozatokat vagy őőő.. "beszélgetéseket", amik a legtisztább ellenpéldák számomra. Én vagyok az az ember, aki főleg ezekből táplálkozik, hosszú a "mit ne csinálj" listám.


Na de kicsit elkalandoztam. Tehát ha előre gondolkodsz, kicsit beleéled magad egy jövőbeli szituációba, akkor majd élesben gyorsabban kapcsolsz, mert előre "kiszámoltad az eredményt". Persze ezt már sokan tudják, de mégis még többen utasítják el "majd megtörténik az" címszó alatt.
Aztán előjön a pesszimizmus vagy optimizmus felkészülés dilemmája. Lássuk be, hogy mind kettőnek vannak pozitív és negatív oldalai. De én pl. optimista vagyok, mert szeretem beleélni magam a dolgokba, akkor adom a legtöbbet és "szeretek" csalódni, mert tapasztalatokra alapozok, hát az meg jobban belerögződik az emberbe, ha elszámítja magát, persze ezt én is csak utólagosan vallom be. Részemről ez egy egyéni dolog: kinek milyen a személyisége, ki melyikből több tud több creditet csinálni.
Credit pontok, vagyis egy olyan rendszer, ami szabályozza a tapasztalataid mennyiségét. Képzeld el úgy, hogy kapsz egy x pontot, amit elhasználhatsz életed során. Ez összeáll időből és energiából, mondhatni a kettő szorzata. Na, és a lényeg, hogy tehetsz hozzá vagy ha úgy nézzük, hatékonyabban is felhasználhatod őket, ha tudod kezelni a helyzeteket, ha végig gondolod a múltadat, vagyis hogyha az energiát növeled. Nem bonyolult, csak én fogalmazok úgy :D (Ja és az energiádat soha ne vidd Egy egész alá, mert akkor a szorzat végén kevesebb jön ki, mint maga az idő :D )

Események

Ez megint napló szerű lesz, de próbálom tanulságosra kihozni.

Szóval anno megírtam, a töltelék 1. 2. bejegyzésekben, hogy mit akarok a jövőben.
Ehhez képest, alább és elébb adtam, vagyis a testmozgásban alább, a költözésben meg elébb, mert hogy biciklizek és napi 5x10 fekvő 5x10felülés megy, a költözés meg.. igen épp tervezem a galériát, szóval már közel van, május eleje lesz, most vasárnap beszélek le sok minden a főbérlővel és megpróbálom elkérni a kulcsot.
Na de mégis elértem valamit, mivel feljebb raktam a lécet, igaz nem értem el, de a közelébe kerültem a test mozgással. Ami meg a költözést illeti, az a véletlennek köszönhető (amik persze szintén nem léteznek) , hogy rátaláltam erre a csudajó lakásra.
Jah meg megvettem még egy szerszámot, vagyis egyből kettőt, ez egyből 60volt, tehát munka irányában is haladok.

Viszont...

Szerdán Laci jól rám ijesztett, szavaiból összeállt, hogyha így megy tovább, akkor lecserél engem egy nagy cégre, akik legyártják neki a redőnyt, stb és ő meg kiadja a munkát...Tehát otthon ül, elmegy felmérni, megrendeli a cumót, és ha megjön ,felrakatja...tehát nekem munka nem marad. "Tomi ez csak tervben van MÉG, rajtad múlik minden, ha tudsz változtatni a kötelesség érzeteden, akkor isten is megsegít"
Tehát 1. felvonásban, éjfél utánig nem maradok fent, 7:50 re minden nap be kell tekernem. Ez azért fontos, mert én notorikus késő vagyok, ami a kötelesség hiány miatt van. Lacit mert kurvára felbassza, amikor ő kelt fel és menni kell pénzes munkára. Tehát ezeket meg kell szüntetnem teljesen. Ha ne mvágom magam alatt a fát, nemis fog kidőlni. Laci nak nem célja elküldeni engem, csak a saját dolgát akarja megkönnyíteni..47 éves és még mindig dolgozik, pedig vállalkozó..mesélhetnék róla sokat, lényeg, hogy őt az emberei vitték a sírba régen, miattuk úszott el kurva sok pénz, ez persze Laci "madár" mivolta miatt van és most megint azt látja, hogy egyedül jobb lenne neki, igaz h nem anyagilag, de nem idegeskedne. Tehát felkell kellnem és időben is....bazdmeg ha elvesztem a munkámat...most muszáj többet gondolkodnom ezen, mint a többi dolgon..sajnálom, ez van. Vannak olyan dolgok, amiket muszáj megtenni, ha szorítja valami az embert...

Attól félek most, hogy vajon kifog-e törni a másik tudatom 1x..mert akkor összeomlás lenne.

Töréspont-megint

Mint valami hányinger úgy tört ki belőlem...szeretnék élni, de nem engedem meg magamnak, mert nem akarok kockáztatni..kockáztatni? Van mit, ez igaz..de mit kockáztatok a mostani életemmel? A fiatalságomat.. hű arra mindig büszke voltam, fiatal vagyok, megyek bulizok, iszok csajozok, kefélek a wc ben, kurvajó.. na ez nem ez nem a fiatalság, ami most kijött, az, hogy tanulok a suliban, eljárok bulizni, kihasználom a tehetségeimet és nem gürizek b***meg azért, hogy albérleménybe költözhessek és akkor havi 40-50e kimenjen.. marad ugyan ennyi...jó jó igaz, ez egy jó lehetőség, mint alább leírtam....
jól van elmúlt a hányinger, vissza a megszokott kerékvágásba.

In Motion Part 2

And again the rain falls down, together with me...

Érdek kontra Érték

Apám sikeresen leamortizálta nálam magát. Azt hiszem megszakítom vele a kapcsolatot, amennyire csak lehet.. nehezen ébredtem rá, hogy miben van igaza Lacinak vele kapcsolatban..
Csak a mai példa: Anyám délben hívott, hogy van egy 80ezres tartozásom, amit a Budaörsi bíróságon akarnak behajtani, parkolás miatt. Ez akkor keletkezett, amikor anno odaadtam apának a Trabit, mert nem volt kocsija, ő meg ment vele dolgozni, de sosem vett parkoló jegyet...Amikor elsőnek megmutattam neki a 67ezres csekket azt mondta, hogy kifogja fizetni...hát ja. Na most mondom neki ezt, hogy van egy "kis" baj, mi volt a válasza? "Nem kell vele foglalkozni" ...bazdmeg...itt elszakadt a cérna, üvöltöttem fél percet kb az igazságomról, aztán azt mondta "lenyugodnál, mert nem tudok telefonálni" válasz: "persze, épp most higgadtam le" Aztán kiszállt a kocsiból, én meg..több mint fél év után sikerült elbőgnöm magamat. Az apám miatt.. miért pont ő az?? Kurva élet, fogtam , felcuccoltam, kiszedtem a kocsiból a bringát, épp akkor jött vissza a kocsihoz, kérdezte mit csinálok "nem bírok veled egy légtérbe lenni, úgyhogy hazatekerek" "De hát most megyünk Zolihoz aztán hazaviszlek" "Bazdmeg.." Hát haza jöttem 2 keréken és azt hiszem egy darabig újra elfelejtem őt, persze még lesz egy szerelő nap Ausztriában, oda ki kell mennem vele, muszáj...a pénzemet nem hagyhatom meglógni...
Na és ezek után...2 órát aludtam a kocsiban, kissé fáradt vagyok meg "jó" kedvű, szóval elvileg most bekéne depresszióznom vagy mi..., de a faszt, nem fogok miatta, pont miatta kibaszni magammal, úgyhogy felöltözök, áttekerek Budaörsre és megcsinálom az első önálló felmérésemet, na meg kérek egy hát masszást :)

A saját életedért csak te vagy a felelős. Apám ezt nem érti, én nagyon is. Ez a különbség kettőnk között. Meg még..etecera..

Cirka

Ennyi gyökeret..

Az oldalon mindenki "utálja" a kétszínűséget.

Ehhez képest...ecetera

De én vagyok a hülye, hogy egyáltalán foglalkozok velük.

Na, Hoze is full gyökér. A világ kezd Gyökeresen megváltozni...

Éjfél után...

Van egy pont ami után már értelmetlennek látom a tudattalan kikapcsolás. Ilyenkor marad a tudatos off. Most is ezt teszem, 5kor indulunk, addig tök jól megvagyok magammal.

Ilyenkor nem kell senkivel foglalkoznom; nem zavar senki. Így nyugodt vagyok. Iszok 1-2 kávét, mellé cigi, időnként megcsinálok pár felülést meg fekvőt, frissen tartom magamat testileg, így szellemileg is szabadabb leszek. Tervezek, szörfölök, elméleteket gyártok magamról, a jövőmről, a többi ember típusról. Vagy csak simán üresítem magam.

Havonta átlag egyszer eljátszom ezt, jó dolog a 48 órázás, reggel olyan, mintha aludtam volna, nem vagyok fáradt egészen estig. Pedig volt amikor dolgoztam másnap, de az is ment. Fiatal vagyok, tele energiával, élet kedvel, nem hagyom, hogy ezt elvegye bármi vagy bárki.

Nameg én utálok aludni, régen persze csak azt akartam, de most reggel is egészen addig vagyok álmos, amíg kinem ugrok vagy gurulok az ágyból, persze sajnos így is megvan az a "boot" idő, a rendszer nem áll fel 7 másodperc alatt :) Ha tehetném minden második nap aludnék csak, szeretem ezt a fajta magányt.

Frissítés: reggel 6 óra van.. most fizikailag nnaiyra levagyok fáradva, hogy elsívtam a cigiemt és dőlöngélek... nemcsoda, 8nap 80 óra munka, persze, hogy nem bírom ki most ezt...

Zip

"El lehet menni"

Nem! Nem szabad elmenni! Értsétek meg, hogy itt is csak a színház folyik. Ha elmennek a magyarok, akkor jönnek mások, igen talán tudjátok kik jönnek, nem , a cigányok már itt vannak, ők nem veszélyesek ennyire.

Aki nem érti, nem lát mögé, aki vak az kezdjen el informálódni szépen!

Kiakartam menni Angliába még egy hónapja, de ez teljesen megsemmisült bennem.

Szösszenet-áttekintés

Az előző 4 hónapom tömören önpusztítás szempontjából.

Nem fogok dátumozni, lényeg hogy a hullám látszódjon.

SZóval még október végén megismerkedtem Virággal és Csongorral egyszerre, hát Virágot azóta kilőttük, de hát felírható a tapasztalati listára. Viszont utólag marhára örülök, mert Csongort csak a neve miatt hívtam fel, egy elmaradt péntek estén. Mivel C-vel kezdődött a neve, azért közel volt az elejéhez :D Kitudja, ha nem így van, lehet sosem ismerjük meg egymást. Na mind1, szóval utánna vele voltam sokat főleg illuminált állapotokban, vagy téptünk a koleszban vagy kocsmáztunk, ez egészen..talán február közepéig terjedt ki. Viszont utánna volt egy hirtelen fordulat, csak úgy elmentünk a városligetbe "partizni" (vagyis beszélgetni) és teljesen tisztán 4-6 órát végig sztoriztunk és elmélkedtünk, ez jól zárult, majd ezek után még mindig csak dumálni jártunk össze, már egyikünk sem iszik annyit mint régebben és nem is füvezünk. Persze voltak kivételes alkalmak neki, nekem csak egy, de ez titok :D (Csongor a cigiről is leszokott :) )

Zsuval is leálltunk, ő főleg munka miatt, meg egyebek.. de vele is februr közepe óta nem igazán mentünk el bulizni, a régi heti egy rocktogonokhoz képest. Volt egy Gathering koncertünk Jan. 31. én a Dieselben, azt hiszem az egy nagyon jelentős pont volt mindkettőnknek zene szempontjából. Na és most ő is tiszta, jó persze Zsu nem züllött annyira, mint mi :D

De az egyenlőség jel után az kerül, hogy én most nagyon hajtok, ebből a hétből ez a 8. munkanapom, furcsán hangzik nem? Mert ugyebár ott a lakás amit írtam legutóbb, azt fogom felújjítani beköltözés előtt és most minden bulizást el felejtek, csak munka van és szakmai fejlődés, sőt! most a héten lesz egy önálló munkám is, ez nekem nagy előre lépést jelent, még ha kicsi is.

Egyébként nem is hiányzik annyira a bulizás, vagy a pia vagy a fű. A cigi sajnos rám ragadt, napi 3-4 de 6 szál is elfüstölhet, de ha csak ennyi ragadt rajtam a régi tombolós, piás, szívós korszakomból, hát legyen.

Ezt nem kifogás képpen mondom, de legyen az embernek bármennyire rossz időszaka, nagyon fontos, hogy a végén mindig leszűrje a tapasztalatot. Ezt tettem én is, nem véletlenül változtam 1 év alatt....elég sokat. Nem én vagyok az igaz megmondója ennek (sem).

Ezalatt az egy év alatt nagyon örvendek 2 barátomnak, nagyon sokat segítettek nekem és állításuk szerint ez kölcsönös volt. Nélkülök még félúton sem lennék ide. Ráébred az ember, hogy van több a szerelemnél :) .

Szóval igen, kezdem érezni, hogy a kiegyensúlyozott állapotom fele tartok. Erősen így érzem már egy hónapja, azért ez kitartó, nem?

Minden jót. :)

Így vagyok.

Nos rég írtam, azóta sok minden változott, van ami teljesen ellentéte lett a réginek, van ami cska helyileg változott.
Eldöntöttem, hogy elköltözök, igen ezt már rég eldöntöttem, de akkor még úgy gondoltam, hogy majd Angliába vagy egy pincébe vagy egy szobába, de akár egyik Barátommal. Viszont közben rájöttem, hogy "always alone" vagyis jobb nekem egyedül. Mármint egy lakásban egyedül. Elég provokatív és eredeti ember vagyok, ha lehet így kifejezni az énemet és ez sokaknak nem jön be, kivéve ők persze, csak itt meg az a helyzet, hogy barátságban sem kell egymás nyakán lógni. Nem véletlenül érnek a legtöbbet a heti 1-2 találkozók.
Na a lényeg: Megvan! A nyugatitól 10 percre egy 24 m2 alapterületű, kb. 3,8m belmagasságú, konyha-fürdő, szoba elosztású kis kuckó. Nagyon olcsó és a rezsi is alacsony, főleg hogy van éjszakai áram.
Most jön a java! A főbérlő eddig együttműködőnek tűnik, aki egyébként egy Trabis ismerősöm apja. Megbeszéltük, hogy anyagilag álja a galériázás és falfestés anyag költségét és mondtam neki, hogy egy cirkó nagyon jó lenne ide, mire ő "bólogatott", mert ő is akarta. Szóval lehet ez is be lesz szerelve. Én még gondolkodok sok mindenben, de azt még később, nem jó dolog elkapkodni.
Azt mondtam, hogy most jön a java? Átbasztalak! A lakás eladó! 6 guriga és főbérlő úr benne van simán a lízingelésbe..szóval lehet 24-25 éves koromra, ha nagyobb összegeket is beletudok pumpálni, akkor lesz egy saját lakásom :))
Virul a fejem, hiába pocsék a magánszféra, mégis az anyagi világban jól mennek a dolgok.

Most jön a fekete leves. Barátommal beszélgettünk újra sokat és a múltkori háborús dolgot, vagyis , hogy 2 év múlva itt bizony lesz egy 3. nevezetű nagyon nagy dolog .
Nem is mondok semmit, csak sokat sejtető kérdéseket tennék fel az olvasónak:

-Miért járatja le magát direkt az mszp?
-Mi lett volna Öszöd nélkül a jobb oldallal?
-Miért mond ilyen könnyen le az mszp a kormányról?
-Szerinted a gazdaság kinek a kezében van?
-Kimennek a magyarok, mert nem látnak lehetőséget, vajon ez véletlen lett így?
-Kimennek a magyarok...kik jönnek be? ;)
-Mi is van az Alföld alatt? Mit keres a "nem magyar" a sivatagban, talán oázist?
-Gondolkodtál már azon, hogy ebből lassú megszállás lesz?
-Gondolkodtál már egyáltalán?
-"Ha az egész bank hálózat a kezedben van, akkor teljesen mindegy, hogy kik vannak kormányon" Ezt ki is mondta? ;))

Hát jó gondolkodást.

ui: Mindenesetre ha felakarsz készülni a legrosszabbra akkor 2 dolgot tegyél meg: Tanulj meg héberül és gyorsan szokjál le a zsidózásról ;P

Picit belassultam?

Bazdmeg!!

Háttez durva.. Zsu megkérdezte mitől félek és ne mtudtam megmondani bazdmeg! Semmitől és ez nagyon rossz így, az értetlenségtől, tudatlanságtól, barátaim elvesztésétől, anyám halálától sem félek a kurva életbe ez milyen már?! Bazdmeg elkell szívnom egy cigit mert rohadtul ideges lettem, Zsu mondta, vagyis írta, hogy n agyon furcsa vagyok mostanában, m a fasz történt??? A mgány? Nincs itthon senki, tegnap előtt nem aludtam 1 percet sem, remélem ez a baj, hogyha nem vesz körül egy fizikai lélek sem, akkor nem látom értelmét semminek, talán ha most kiemmné az erdőbe megváltzna ez a hozzáállás, hisz ott ok lélek van, ne mtudom bazdmeg , ez pocsék! Ez visszatasító, szarul érzem magam, hűtlennek az életemhez és a közeli emberekhez, bazdmeg! Most perpill a legjobban a fizikai fájdalomtól félek csak, de az ösztönös, de anyám elvesztése is az, nem?? Akkor ez tuti a távolság miatt van, nncs itt senki! Kurva szar, nagyon, hú de rondán írok, asszem most csinálnom kéne valami drasztikusat, talán ez az, de többre lehet nem is lenné képes, bnazdmeg, najó asszem nem ecsetelek többet, vagyis nem gépele k többet , érdekes lesz ezt is vissza ovlasni.

Körbetekintés

Ezt azután írtam le, hevesen, hogy bementem egy nagy áruházba, majd vissza a kocsihoz a panel börtönök között...

"Az élet öröm, úgy kapod ahogy" ?! (Tcs- Adjon az ég)
Gondoltam és léptem tovább, lassan, értetlen arc kifejezésemmel. Felnéztem a panelokra, ők hogy kaptán vajon?? Úgy ahogy a sorsuk írta, úgy ahogy. Nem láttam egy "különc" lakást sem, bár sok ilyen kis börtönben jártam és láttam megannyi családot, embert. Lényegiben nekem mind undorító volt.
Hogy kaptam én? Diszidens módon, az egész életem eddig az volt, így kell folytatódnia.
2 éves korom óta nem a megszokott úton járok, továbbra sem fogok. Elhatároztam, úgy érzem; most így érzem, így kell tennem.
Kimegyek. Itt hagyom a mindenkori állandósult, sorozott életet.
Kimegyek és megváltoztatom az életemet.

Frissítés:

Na igen, bonyolult itt minden, mármint a fejemben. Zsu most mondta, hogy benne lenne a nyár végi nagy Soroksári ház kibérlésében, mert van egy ismerőse, aki feljönne és ő is hozna, akkor az már 4 ember 180e Ft-ra , ez rezsivel van. Szóval így lenne 45e havonta fejenként... Eszméletlenül jó az a ház, 2 évig ott laktam.. hiányzik is. De akkor megint zavaros, most akkor gyorsan Anglia, vagy még várjak és tanuljak+alapozzam meg teljesen a szakmámat? Az a baj, hogy csábítóbb ez az albérlet, de nem tudom, mi lesz így a munkahelyekkel, hiszen most márciusig leáll a sok megszorítás és kb. 5 évig ez is marad, aztán elvileg virágzás, ezt egy elég jó forrásból tudom. Szóval most úgy vagyok vele, hogy egyenlőre várok, dolgozok, tanulom az angolt, gyűjtöm a pénzt és madj elválik, hogy Anglia vagy nagy albérlet.

Komplikált...

ui: sajnso kezdem úgy látni, hogy kezd átmenni egy kicsit magán életibe a blogom, amit nem akartam, csak mint töltelék...

Így gondolom most, így is teszek majd vajon?

Végülis van választásod...

Az internet felszínes, a média manipulált, a közvélemény az utóbbiak által befolyásolt.

Szóval hogyan tudhatnád meg a földi és azon túli igazságokat? Sehogy, majd kb. 50 év múlva a jelen és múlt ocsmányságairól kapsz fél igazságokat, vagy nagy "sajnálattal" kertelt bevallásokat.

Ha te valóban őszinteséggel akarod magad körül venni, akkor kapcsold ki a tv-t, sz.gépet. Ne menj emberek közé és ne olvass újságot. Fogj meleg ruhát, tartós élelmiszert meg pár építészeti könyvet, először menj el a kertész boltba, vegyél magvakat meg egy kapát, ásót, gereblyét. Aztán már csak szerezned kell pár térképet, meg egy iránytűt.
Jelöld ki a célod minél messzebb a civilizációtól, lehetőleg magasabban legyen, mint a tenger és élhetőek legyenek a körülmények. Utazz a közelébe, majd szállj le a vonatról és kezdj el gyalogolni a batyuddal...

Ha ez nem tetszik, maradj itt és döntsd el, hogy kussolni, őrjöngeni vagy úszni akarsz a sárban...

Üresség-bizonytalanság-szomorúság-lassú becsavarodás

Na, gyors beszélgetések, gyors "én" váltás, most újra jó, illusztrálom:

A jelen generációja...Roppanás

Olvastam egy bringás blogot és volt egy cikk és benne a lentebb olvasható hozzászólások:

"Akkor azt mondjátok meg, hogy a hülyeség hogy terjedt akkoriban Internet és mobil nélkül, mert 25 éve nekem is ilyen volt a bicómon, szerintem műanyag öblítősflakonból (a rózsaszínből) kivágva, de nem hiszem, hogy mind a nyóckerbe' nőttetek fel, ahol én a kegtöbbet cangáztam...
:) "

Válasz:

"Többet jártunk a nagymamához, táborok, többet játszottunk a szabadban és tanultunk egymástól.Hordtuk szét az országban. A hülyeséget is. Talán ez a generáció kreatívabb volt. Nem volt minden a seggünk alá rakva."

Nekem ijesztő ez az egész...mindig is az automatizálás ellen voltam, közben én is használom..mindenki..mindenki bele lett ültetve ebbe a kényelmes fotelbe. Vajon mi lesz még 10 év múlva?
Az Általános sulis szerenádnál az Ofőnk azt mondta, hogy mi voltunk az utolsó normális osztály...ez sokszor megfordul a fejemben, amikor az interneten szörfölve elpocsékolt időt, energiát és ideget látok egy bugyuta profilban, hozzászólásban, képekben, oldalakon...szinte mindenhol.

Egyre jobban kezdem megérteni a konzervatív embereket, akik a múltban akarnak élni, amikor még nem szemeteltek a kis gyerekek, a malom tábla a bábuktól és nem a sok rajta üléstől volt elkopva, amikor értéke volt a másik embernek, a mondanivalójának, meghallgatta egymást mindenki, délután kimentek a játszóra a gyerekek..emlékszem én is sokat jártam ki, libikókázni, fogócskázni, nevetni.. :'( ehelyett most idióta emocionális röviditéseket használunk, mert még arra sem tudjuk méltatni az érzéseinket, hogy leírjuk hosszasan, inkább egy kettőspontzárójel.
Elmúlt..elmúlt az igaz boldogság korszaka, valamilyen értelemben a millenáris tényleg a világ vége volt..az a maradék őszinteség és szeretet is kihalt az emberekből, ami még reményt adott a korrupció ellen.
Mi van most? MI A FASZ VAN MOST??? DÜH! Bennem Düh van, Gyűlölettel vagyok tele, mindenkit megfojtanák, mert senki nem méltó már az életre igazából! Még magamat is...

Ölelkezünk az illúzióval, amit annyira szeretünk, terveket szövögetünk, mert mi tényleg azt hisszük, hogy lesz még a régihez hasonló élet...De igazából nem akarunk elszakadni a múltunktól.

Mind halottak vagyunk, a koporsónk belsejében film megy, amit a remény...földiekkel játszó égi tünemény...vetít. Lassan beroskad ez az egész, tényleg megzabálnak majd a férgek és talán a testünkből, abból az 500 milliárd kg szén alapú szarból, kinő majd az a világ, amit mi most annyira keresünk.

Nem jó ez, nem akarok erről többet írni. Ölelkezni akarok, szeretkezni akarok, azt akarom, hogy újra az enyém legyen Illúzió Kisasszony.

10+10 "parancsolat"

Bevezető: cigi pia kocsma Cigi pultos lány spontanitás vip

Tájleírás: Csongor, Rockrandi, Vivi a pultoslány, hazafele távozó emberek

Szóval tegnap este túlóráztunk a randiban Vivivel, kit megkínáltunk Cigivel majd jött az elborult agyszófosás baromságok ideje, nosza tessék:

10 parancsolat a nőkkel kapcsolatban:

1.Ne használd ki őket
2.Ne hazudj
3.Érezd át a helyzetüket
4.Emlékezz, hogy a nő olyat tud Istenről, amit te nem.
5.Tudd, hogy mit érez
6.Becsüld meg, még ha átkoz is téged
7.Figyeld minden mozdulatát
8.Tudd,hogy bármelyiktől tanulhatsz!
9.Ne kezeld őket alsóbbrendűként
10.Vezessen a szelídség, mert dallam nélkül ijesztő a ritmus

10 parancsolat a nők felé:

1.Ne téveszd szem elől a tiszta szerelmet a nemi és anyagi dolgokkal szemben
2.Ne hajts térdet előttem, de magad előtt mindenképpen!!!
3.Ha szükségét érzed, ne nekem, hanem magadnak változz!
4.Ha gyertya láng is vagy nekem, legyek neked Fárosz.
5.Becsüld meg és szeresd, akit szíved alá helyezek.
6.Szükséged van egy igézőre, mert te vagy az ige.
7.Halálos szerelmünk örököse gyermekünk legyen.
8.Ezt..izé...nem tudom elolvasni...
9.Ne add fel a reményt, ha szerelmünk a végére érne!
10.Légy föld ha kell melyen tipornak, mert te emeled égig a bakancsot, de téged is csak a
bakancs súlya edzhet heggyé.

A helyes megfejtőknek jár egy dicséret! :D

Vivi: "Csongor mindig szavalva beszél?" :D:D:D

Egyébként az egész ötletet Vivi hozta fel és nem kell magyaráznom gondolom, hogy úgy voltunk, mint a szög a falban.. :D

Számomra a fémzene

Még régen, mikor anyával fejtegettük, hogy mi a különbség a a világ zene és a "fém" zene között én így érveltem:

"Tudod azok az emberek, akik az egyszerűbb zenéket hallgatják, nem vágynak különösebb élményre bennük, nincs igényük arra, hogy a zene megértesse velük a világunkat. Ők csak arra használják, hogy a holt idejük vagy a szórakozásuk ne némán teljen el, nekik ez egy háttérzaj csak. Persze ők is előveszik, amikor valami gondjuk van, hogy a zenével együtt érezhessenek, de ez általában csak akkor van, amikor valami érzelmi törésük kellős közepén vannak, ezért is íródik a legtöbb ilyen a szerelem, a siker vagy veszteségek köré.
Én viszont azért szeretem ennyire a zenét és azért hallgatom naponta 12-16 órákat, szóval alvás közben is, mert a részemmé vált. Megmagyaráz mindent amit szeretnék, hiszen ez a stílus, vagyis a blues, rock, metal, alternatív piszkosul változatos a mondanivalókban és emellett gyönyörű is..nem hiába van ennyi műfaj pl. a metal alatt, hiszen összetett, válogatott és nem összeegyeztethető. Én nem háttérzajnak használom, nekem ez drog, én nem tudnék 2 napig zene nélkül ép keretek között gondolkodni. Gondolkodtam sokszor, hogy milyen jó lenne, ha egész életem folyamán távol lehetnék a civilizációtól, de amint eszembe jutott, hogy ha nincs elektromosság, lőttek a függőségemnek. Hiszen nem csak a civilizált világ nyomorúságára keres választ, hanem az érzelmeink minden szegletére is, ami ugyan úgy ott lenne velem is az erdőben. Anya amikor nagyon lent a lelkem, akkor csak Földest és számodra ismeretlen metal bandákat hallgattam és a dalokban ugyan az volt, mint a szívemben. A segítségükkel szembesülni tudtam a véggel és elfutottam előle az élet fele. Nem szabad a problémákat figyelmen kívül hagyni.
Nem hiába van ennyi fiatal rákattanva erre a szerre, mind értetlenek vagyunk, kell valami, ami segít az élet megtanulásához, amivel leküzdhetjük az akadályainkat, amivel túlélhetjük és elmenekülhetünk a vég elől. Nekünk ez az, ami mindenre választ tud adni és olyat, ami nem fiktív, olyat ami tapasztalatokon alapul.
Kb. 7 éve hallgatom és lövöm magam be...az ereim helyett a fülembe. Sosem váltottam, lojális vagyok, de nem azért mert muszáj lenne.

Anyukám megértette, hiszen ő is empirizmus típus.

Gondolat erjesztő 2.

Meglepő dolog azzal szembesülnöm, hogy kezd belőlem elszállni az ateizmusom. Legalábbis pénteken munka közben, mivel egyedül voltam ,volt egy kis időm és egy ilyen jött: Túl bonyolult lények/lelket vagyunk ahhoz, hogy ilyen egyszerűen eltávozzunk. Na most itt kicsit meg is ijedtem, hiszen megint előjön az, hogy mit nem tudunk magunkról, mert az a kb. 90% az agyunknak elég homályos ugyebár és az én földhöz ragadtságomat kicsit ingataggá teszi. Szóval kezdek hajnali arra fele, hogy van valami összesség, valami massza, mindenség, aminek mi is a részei lehetünk, valami földi lélektár vagy mi a gyász, csak tippelgetek, de lehet utána kéne járnom ennek.

A másik viszont az, hogy mindezt emberi logikával nézem, vagyis ezt a bonyolult kontra egyszerű dolgot, lehet teljesen logikátlan az egész amin alapszik ez a "mindenség" . Szóval megint leragadhatok itt, hogy túlságosan bonyolult a lélek de a gondolkodásunk meg egyszerű és ezért nem ért a "szívünkhöz". Utálom, hogy minden relatív...lehetnének kivételek is.

Egy jó szokásom: "Kaland az élet!"

Közönségesnek közönséges a hozzá állás, de mindig mutat valami újat. :D Elmesélem mai esti történetemet:

Úgy 20:30 körül hazafele egy elágazáshoz érkeztem: szokásos útvonal ami havas és csúszik; új irány a TTC (Törökbálint Torna Club) pályája fele, ez is havas és csúszik. De ott az erdőő, ami megint havas és csúszik, de itt van egy jó dolog a how ban ;)
Szóval "Kalandra fel!" Sikítom magamban(ennek is van tanulsága! egész jól hangszigetel a koponyám. ) Indulok a pályán, felfele és a 2. emelkedő előtt megüti az orrom egy ismerős illat, körbe nézve 20 méteren belül láttam 2 alakot, de nincs piros pötty a kezükben! Úgyis arra mentem ás látom, hogy azért ott hegyezi a rakétáját, amiből aztán én is kaptam a potya kört, hiszen hárman toltuk! .. :) .. Elkezdek velük dumálni, közöltem , hogy 20 méterre majdnem be szédültem, szóval vigyázzanak.. na, befogadtak, mentünk is felfele, közbe potyázgattam, annyira izgatott állapotba kerültem, hogy még mindig benne vagyok.
Na, cigi leégett, elbúcsúztunk, én északnak ,vagyis fel a "hegyre" ők meg le délnek..Stabilim tuti volt, hisz stabilan a TTC nél maradt én meg ha fent ha bepisálok, olyan lesz a gatyám is (Aztán hazaérek egy sárga jéggel a 2 ... ) . AZt mondta Józsi, a maris masszív gyerek, hogy fent van egy pad, az után balra egy kis ösvényen, aztán egy domb aztán egy emelkedő és ott leszel. Ott. Na, akkor hajrá..és most a lényeg az erdőről:

Évszak és napszak összeállt, hogy ízelítőt adjon, milyen lenne egy régi két színű filmben élni. Ahogy lépkedsz, a visszhangokat hallod, amik a jégcsapokról verődnek vissza, állandóan azt hiszed 2 másodperc múlva a hátadba áll egy karom. Csúszol ahogy illik, mert a Martens talpa nem a legjobb (főleg ha 2 hónap alatt elrepedt a talpa). Csupa reményt gerjesztő dolog, de egyben szép is, nagyon. Ahogy hallgatózol, a how olvadását vagy a jégágak recsegését hallod; hülyén érzed magadat, mert csak 2 színt látsz, de ettől furcsa és szép egyben.

Szóval egy tök ismeretlen úton jöttem végig, majd leseggeltem egy kis völgybe, na ott vártam már a náci zombikat...... x) Szóval a lefele az megvolt, most valahol fel. Körbenézve megcsillant egy sárga fény....Óhh..az az én kis utcám ott! Nade előtte a bokros fás havas henrikes emelkedő. (Mellékesen abből a szín együttesből: sárga/fehér/fekete, nagyon szép képet lehetne kihozni) Megindultam felé és a régóta a torkomat kaparó scream már kiakart törni, úgyhogy beleüvöltöttem az erdőbe várva a visszhangot. Nem volt, meg is lepődtem, hogy még csak 2 Vaddisznó sincs a közelembe, bezzeg még nyáron.. x) Legszívesebben legbelül üvöltöttem volna sokat, nem, nem vagyok farkasember, egyszerűen szeretem hallani a hörgésemet, vagy sikoly vagy mi ez, nem definiálom, mert még egy Black Metálos lebasz érte. Na, mókának vége, közel a sárga lámpa, hátranézve reménykedtem valami mutáns szörnye S.K. egyik könyvéből, de hát egyedül maradtam .. itt is..

Na, a lényeg amit leakarok szűrni az, hogy belemerek vágni még egy ilyen elborult "útra" is és mindig tapasztalok ezzel valami újjat, kockáztatva..néha..az életemet is... x)) Ezért csak azt mondom, mindenki szeresse a kalandokat, csak ne vigye őket túlzásba.

Már egy ideje

xD Komolytalan dolog

Szóval, Simone Simons-t nem csak azért szeretem, mert a hangja mesébe illő, a külseje az valami ideálon felüli és színpadon is pimaszul jól alakít, hanem már azért is, mert szereti meghazudtolni önmagát xDDD

Íme:











És a végére, az Epica kis csapata, kutya énekeltetés, Simone kezében FHM, érdekes feliratok.. :D

Humán-realitás Metallica által.

"Am I evil? I am man, yes, I am"

Amin most járnom kellene. Töltelék 2. rész.

A Burok után megfogalmazódott bennem lassan, hogy én még nem vagyok férfi. Ian volt az alapötlet, a kicsiny példakép, ami rámutatott erre. Ő egy védelemző, intelligens, udvarias, de humoros és nem teljesen komoly..igazi férfi, az én szememben..bár azt ne mtudom, hogy ért a műszaki dolgokhoz..mert nekem ott kezdődik, egy férfi az legyen úr a háznál, nade más értelemben, legyen úr a ház dolgaiban. Itt vagyok én.. ki más... magam akarom építeni a házamat, a lehető legtöbb részét, magam akarom megtermelni rá a pénzt. Tipikus olyan vagyok, hogy mindenhez érteni akarok, amit meglehet fogni, és ráz, csíp vagy vág. :D Barkács Boy. Ez a felem már kisgyermek korom óta bennem van.
Másik pont, az intellektualitás. Elvileg én az vagyok, legalábbis Zsu meg a számmisztika eztet állítja. :D Szóval a férfi bástya egyik alapköve a gondolkodás, a józan ész. Enélkül csak egy kan lennék. Ennek ellenérdekében olvasok, érdeklődök, tervezek, elkülönítem magamat az idióta társaságoktól. Pedig régen még egész jól bírtam azonosulni más emberekkel, de ez is a múlté.
Na és a mostani, ami tisztázódott benne. A testem és ezzel egyben az egésségem. Igen ez már az extra hiúság időszaka, amikor a régi hamis önbizalmamat felcserélem alaposra.. vagy egy fosra, madj elválik. Szóval elkezdek edzeni, heti 2-3 alkalommal, növelem a táplálék bevitelemet, napi 5-6 étkezés, sok sok szénhidrát meg főtt tojás :D Emellett elkezdek futni, aztán úszással folytatom. Ezek azért kellenek, hogy legyen némi fizikumom és kitartásom , hogy elkezdhessek egy keleti harcművészetet, itt jn szóba, hogy miért keleti..mert ott még lehet tanulni önkontrollt.

Nem akarok semmit sem verseny szinten űzni, egyetlen célom van, a fizikum, az egésség és az önkontroll, ja ez már három.... Szerintem mindenkinek belekéne ebbe gondolnia, hogy mit ér neki a sajét élete, a saját teste.

Másik ok.. megint a férfiasság. Nem véletlenül vagyunk a nők mellett, az érzelmek, fajfenttartás, stb mellett meg is kell védenünk őket, nekik pedig gondoskodni kell rólunk. Ez lenne, az egyenlőség, nem az, hogy a férfi a bébicsősz, a nő meg hozza a zsetont.. Ez is csak egy modern kori félrevezetés...