Körbetekintés

Ezt azután írtam le, hevesen, hogy bementem egy nagy áruházba, majd vissza a kocsihoz a panel börtönök között...

"Az élet öröm, úgy kapod ahogy" ?! (Tcs- Adjon az ég)
Gondoltam és léptem tovább, lassan, értetlen arc kifejezésemmel. Felnéztem a panelokra, ők hogy kaptán vajon?? Úgy ahogy a sorsuk írta, úgy ahogy. Nem láttam egy "különc" lakást sem, bár sok ilyen kis börtönben jártam és láttam megannyi családot, embert. Lényegiben nekem mind undorító volt.
Hogy kaptam én? Diszidens módon, az egész életem eddig az volt, így kell folytatódnia.
2 éves korom óta nem a megszokott úton járok, továbbra sem fogok. Elhatároztam, úgy érzem; most így érzem, így kell tennem.
Kimegyek. Itt hagyom a mindenkori állandósult, sorozott életet.
Kimegyek és megváltoztatom az életemet.

Frissítés:

Na igen, bonyolult itt minden, mármint a fejemben. Zsu most mondta, hogy benne lenne a nyár végi nagy Soroksári ház kibérlésében, mert van egy ismerőse, aki feljönne és ő is hozna, akkor az már 4 ember 180e Ft-ra , ez rezsivel van. Szóval így lenne 45e havonta fejenként... Eszméletlenül jó az a ház, 2 évig ott laktam.. hiányzik is. De akkor megint zavaros, most akkor gyorsan Anglia, vagy még várjak és tanuljak+alapozzam meg teljesen a szakmámat? Az a baj, hogy csábítóbb ez az albérlet, de nem tudom, mi lesz így a munkahelyekkel, hiszen most márciusig leáll a sok megszorítás és kb. 5 évig ez is marad, aztán elvileg virágzás, ezt egy elég jó forrásból tudom. Szóval most úgy vagyok vele, hogy egyenlőre várok, dolgozok, tanulom az angolt, gyűjtöm a pénzt és madj elválik, hogy Anglia vagy nagy albérlet.

Komplikált...

ui: sajnso kezdem úgy látni, hogy kezd átmenni egy kicsit magán életibe a blogom, amit nem akartam, csak mint töltelék...

Így gondolom most, így is teszek majd vajon?