Érzem, lebegek.

Mert a talajt kihúztam a lábam alól. Felmondtam. Ezzel végett vetettem több mint egy évnyi folyamatos munkának. Sok oka van a döntésemnek, sorra is veszem majd őket. Viszont érdekes, elkapott egy érzés, amit csak úgy tudok nevezni, hogy üresség. Nem meglepő, ha az ember a fál napját a munkájára áldozza és egyszer csak megszűnik, akkor ott lesz 12 óra ismeretlen időszakasz. Talán ha újra betöltöm, ami azonnal meg is fog történni, akkor már nem lesz ilyen furcsa érzésem. Egyébként még péntekig Laci-val dolgozok, bár már most abbahagytam volna, de akkor ott marad a nyakára elég sok munka.
Tehát mint mondtam, sok ok van. A legfontosabb, hogy nem jöttem ki vele. Miért? Elfogultan nézem a dolgokat szerintem, de a legnagyobb gond az volt, hogy nevelni akart engem. Amivel még.. nem is lenne probléma. Csak mi kell a neveléshez? Türelem és tolerancia főképp. Na most neki egyik sincsen. Egyszer nevelő apának is nevezte magát, elég hülyén jött ki akkor..
Aztán a másik, fekete munka volt végig, az se nekem se az államnak nem jó. Itt is változtatni szeretnék.
Napi minimum 11 óra volt és ez csak jó esetben. Sokszor volt túlóra, vagy hétvégi munka, de volt, hogy szabadnapról behívott..
Én se voltam alkalmas. Én egy kreatív ember vagyok és nem érzem magamat jól, ha beszorítanának korlátok közé, mondjuk 3-4 hétre egy sötét, nyomasztó, büdös műhelybe. Egy év alatt rendesen megtanultam a gyártást, az elején még élveztem, mert volt mit felfedezni. De ez az utolsó szakasz betett nekem rendesen. Meg az is, hogy meg volt beszélve, de mondom inkább, hogy azt mondta. Tehát, hogy Lali, a fia fog menni műhely munkára, hogy megtanulja. Na mi lett ebből? Lali ment mindig vele, ő vezetett Laci meg élvezte, hogy tőzsdézhet a kocsiban, a gyereke meg tanulhatja a szerelést..mesélhetném még ezt a részt, de annyira röhejes, hogy említésre sem méltó..
Na és a legutolsó indok. A felelősségi terhelés. Nekem ez sok volt, nagyon sok. 20 évesen miért kéne nekem azt elfogadni, hogy havi 20-30 ezer forintomba kerül az, ha a figyelmetlenségem miatt, ami pont ugyan úgy másokkal is előfordul, hibázok és ezzel anyagi kárt okozok. Én nem vállalkozó vagyok, hanem alkalmazott. Na meg nem trehányságból voltak ezek, sem lustaságból, ami megint csak egyáltalán nem mellékes.

Olyan elvárások voltak, amiket olykor már nem bírtam teljesíteni, pedig én nem nyafogtam, ha este 9kor végeztünk vagy ha hamarabb kellett kelni, ha vasárnap kellett dolgozni, vagy hogyha nehéz a munka. Tűrtem Laci ideg rohamait, ritkán hisztiztem be..azok voltak a csúcspontok már nálam..Sosem bízott meg bennem teljesen, az apám miatt, meg a saját előítéletei miatt.

Igyekeztem kijavítani a hibákat amiket csináltam, hiszen volt, hogy elaludtam, volt amikor többször is, akkor mindig tovább maradtam bent. Vagy miattam csúszott el a hét, akkor ingyen napok voltak, volt amikor a reggeli késésem miatt nem kértem pénzt a napra, mert pont akkor csúsztam el, amikor reggel kezdtünk volna egy sürgős és fontos munkán.

Nem tagadom, hogy voltak hibáim. Visszapofáztam, reformálni akartam. De mi a szart vár egy nagy sráctól? Volt mikor bepunnyadtam, elaludtam a kocsiban (ezt kifejezetten utálta) .

Mindig azért panaszkodott, hogy soha nem talál olyan embert, mint ő. Igen. Soha nem fog tudni tökéletes robotokat szerződtetni magához, mert őt majdhogynem annak lehet mondani. Egy rideg, bunkó, tehát érzéketlen ember, én így látom. Viszont lelkiismeretes, nagyon komolyan gondolja a munkát és becsületesen kezeli a pénzt.

Viszont:
"Lac, péntekig bezárólag felmondok"
"Jól van, megbeszéltük"
ennyi

Vajon mikor előzött volna meg?


Mi a folytatás? Bringás futár szeretnék lenni. Fél éve tekerek és nagyon megszerettem és ha ezt egybe kapcsolhatnám a munkámmal..sokkal többet keres és Bejelentett. De addig amíg nem lesz felvétel, alkalmi munkák lesznek, gipszkarton, redőny, meg ami jön. Remélem lesz 1-2 szabadnapom is így...

Hát kíváncsi leszek.