Stephenie Meyer - A Burok

Első könyv "elemzésem" lesz ez, bár én csak részleteket akarok belőle kiemelni, olyan apró részeket, amik nagy súllyal bírnak. A tartalmáról nem regélek, az elég helyen le van írva.

Ez a könyv..na ennek be kéne kerülni a kötelező olvasmányok közé, úgy mint S.K. nak a Mobil című alkotása. Még mindig benne vagyok a történetbe a fejemmel, pedig kb. 10 órája fejeztem be és már elkezdtem megint olvasni az elejétől. B.a.z.d.m.e.g ez egyszerűen kurvajó lett!

De nem csak egy szórakoztató Ski-fi ez, volt min elgondolkodni benne, hiába sablonos az alap sztori..fölfönkívüli férgek-megszállás-lázadás. Sok, számomra fontos részt kiemeltem, amik sütnek...íme hát:

"...a Földről, amely oly száraz, oly változatos és oly durva, destruktív népek lakják, amilyeneket alig tudunk elképzelni-, a szörnyülködésünket néha túlszárnyalta a lelkesedésünk..."

"A tudatom rendelkezésre bocsátotta a szavakat, amelyekre szükségem volt, és a hangsúlyt, amely tolmácsolta azt, amihez nagyon sok szó kellett volna"

"Még soha nem éltem olyan bolygón, ahol ilyen attrocitások megtörténhettek, akár azelőtt, hogy a lelkek odaérkeztek volna. Ez a világ kétségkívül minden világok legjobbja és legrosszabbja - itt vannak a legroszebb érzékletek, a legkifinomultabb érzelmek... a legaljasabb vágyak, a legsötétebb tettek. Ennek talán így kell lennie. Talán a mélypontok nélkül a csúcsok sem tudnak olyan magasra nőni. "

"Valamiféle érzelem vált bennem egyre erősebbé, amit nem értettem.
Valami haraggal határos, egy cseppnyi vággyal és egy adag elkeseredettséggel.
Féltékenység, világosított fel."

"Eddig nem tapasztalt haragot éreztem iránta. Nem úgy, mint az elején, amikor féltem tőle, és azt kívántam, bárcsak eltűnne az agyamból. Nem, most a saját, külön bejáratú elárultatásomról van szó. Hogy haragudhat rám azért, ami történt? Hogy magyarázza ezt? Miért lett volna az én hibám, hogy szerelmes lettem az emlékei miatt, amiket ő kényszerített rám, majd erőt vett rajtam ez az állatias test? Én sajnáltam, hogy szenved, de őt nem is érdekelte az én fájdalmam. Sőt, élvezte. Aljas emberi lény."

"Miért tűnt oly sokkal kívánatosabbnak számomra az emberek szeretete a saját fajtám szereteténél? Azért, mert az emberi szeretet kizárólagos és szeszélyes? A lelkek mindenkit szeretnek és elfogadnak. EZ a fajta szeretet kemény dió, nem meghatározott, kovetkezetes szabályok szerint működik - van amikor ingyen adják, például Jamie esetében, máskor hosszú idő és kemény munka kiérdemelni, vagy teljes mértékben, szívfájdítoan elérhetetlen.
Nem tudom, miért vágytam rá annyira mohón. Csak azt tudtam, hogy most, hogy már magaménak tudhattam, megért minden gramm kockázatot és fájdalmat. Jobb volt, mint amire számítottam.
Ez volt minden."

Akik szeretnek a lélek rejtelmeivel és utópiákkal foglalkozni, azoknak főleg ajánlom. Ez a könyv sokmindenre választ ad, adott nekem, amellett, hogy zsibbasztóan izgalmas volt és nagyon tekervényes.

Jó sorokat mindenegyesnek!